A romák helyzete Európában - finn és magyar tapasztalatok, európai válaszok: fókuszban az alapfokú oktatás című tanácskozáson Balog Zoltán arról beszélt, nagyon kicsi a hatásfoka azoknak az intézkedéseknek és akcióknak, amelyek kereteinek kialakítása nem az érintettekkel együtt történt. Megjegyezte: "az akarást megtanítani a legnehezebb" a hátrányos helyzetűeknek. Ugyanakkor a roma felzárkózás sikere azon is múlik, hogy ezt ne csak a kisebbség, hanem a többség is akarja.
    
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a mélyszegénységben élő gyermekek fele-fele arányban roma és nem roma családban születnek, programjaik keretében pedig már a várandós kismamákkal is foglalkoznak, mert - mint mondta - már a születés előtt fel kell készülni a társadalmi integrációra. Úgy fogalmazott, vannak rendkívüli helyzetek, amikor a szülők nem alkalmasak a gyereknevelésre, ezért innen a gyermekeket "ki kell emelni", de alapvetően az a törekvésük, hogy a szülők bevonásával kezdjék el a felzárkózást.
    
Közölte, a Biztos kezdet gyerekház elnevezésű program folytonosságát törvényi és anyagi alapokkal igyekeznek megteremteni. Itt együtt lehetnek a csecsemők a szülőkkel, s innen indul az a felzárkózási program, amely azt célozza, hogy "a bölcsőtől a diplomaszerzésig" megteremtődjön az esélyegyenlőség.
    
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a társadalmi felzárkózás része a január 1-jétől hároméves kortól bevezetendő kötelező óvodáztatás. Ezen kötelezettség alól azonban indokolt esetben lehet felmentést kérni. Az iskolaérettséget meghatározó rendszer döntési mechanizmusában ugyanakkor még sok tennivaló van, hogy semmiféle negatív automatizmus ne érvényesüljön - tette hozzá.
    
Elmondta, szeretnék elérni, hogy csökkenjen az iskolát elhagyók száma, ezért ösztöndíjrendszert dolgoztak ki, amivel a szülőket motiválják. Közölte, 4 milliárd forintos EU-s programmal több ezer hátrányos helyzetű fiatalt készítenek fel az egyetemi tanulmányokra. Beszélt ezenkívül a roma szakkollégiumi hálózatról, amelyet javarészt egyházak tartanak fenn az egyetemre bejutott roma fiatalok számára.
    
Balog Zoltán fontos lépésnek tartja, hogy először fordul elő a magyar köznevelésben a nemzetiségek, köztük a romák kultúrájának megjelenése a nemzeti alaptantervben.
    
Szólt arról is, hogy a Pécsi Tudományegyetem romológia tanszékével megalkották a roma történelem és kultúra alapismereteit, az etikaoktatásban pedig megjelenik az együttélés kérdése.
    
Pekka Haavisto finn parlamenti képviselő, a finn szociális és egészségügyi minisztérium alá tartozó Romaügyek Tanácsadó Testületének elnöke kiemelte, hogy a finn önkormányzatoknak van antidiszkriminációs programja. Romaügyi nemzeti politikájukban pedig 147 javaslat szerepel a lakhatással, az oktatással, a munkavállalással és a roma nyelvápolással, valamint a diszkrimináció felszámolásával kapcsolatban.
    
Annak a meggyőződésének is hangot adott, miszerint a közigazgatásnak és a roma embereknek együtt kell működniük, mert a cigányságnak is részt kell vennie az őket érintő programok kidolgozásában.
    
Utalt arra, Romániára és Bulgáriára igyekeznek nyomást gyakorolni, hogy cigány lakosaiknak  adják meg az alapvető jogokat, mert ennek hiánya motiválja őket a kivándorlásra, egyebek mellett Finnországba. Megemlítette, hogy Finnországban is tapasztalható, hogy a munkaerőpiacon és az oktatásban hátrányosan megkülönböztetik a kisebbségeket, ezért a finn belügyminisztérium antidiszkriminációs programot indított, melynek keretében roma fiatalok a televízió számára klipeket készítettek az alapvető emberi jogokról és a diszkriminációról.
    
A szemináriumot Pasi Tuominen finn nagykövet köszöntötte, a nap folyamán pedig előadást tart továbbá Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ igazgatója, Aulis Pitkälä, a finn Oktatási Hivatal igazgatója, Henna Huttu, a Fintiko Romano Forum elnöke és Tino Varjola, a Fintiko Romano Forum ügyvezető igazgatója.