Orbán Viktor emlékeztetett, a tiszai árvíz idején Szolnokon a lakásokba is bement a víz, mert nem volt gát. Ha ön most Szolnokot körüljárja, láthatja, micsoda építkezéseket végeztünk, milyen nagy gátat építettünk oda – válaszolta a miniszterelnök az egyik ellenzéki képviselő kérdésére.

A miniszterelnök aláhúzta, 2010 óta Magyarország 250 milliárd forintot költött árvízi védekezésre, gátak megerősítésére, víztározók építésére. Magyarországon ma mindenki biztonságban van, az árvízi védekezéshez szükséges létesítmények, és árvíz esetén a közvetlen védekezéshez szükséges források és eszközök korlátlanul rendelkezésre állnak – fűzte hozzá.

Viszontválaszában Orbán Viktor leszögezte: minden Tisza-völgyi ember biztonságban van. Nem fenyegeti őket árvíz, ha pedig ez fellépne, meg fogjuk őket védeni - tette hozzá a kormányfő.

„Egyetértek a békemenettel”

A miniszterelnök emlékeztetett rá, a békemenet résztvevői „Nem leszünk gyarmat” felirat mögött vonultak fel. Én a békemenettel teljes mértékben egyetértek, a mi munkánk arra irányul, hogy Magyarország valóban ne váljon gyarmattá – jelentette ki Orbán Viktor egy ellenzéki azonnali kérdésre adott válaszában. Mint mondta, 2004-es uniós csatlakozáskor szerződésben vállaltuk azt, hogy a 3 százalékos hiány mértékét nem lépjük túl, ám ezt 2004-től kezdődően egyszer sem sikerült betartani. Ráverhetnénk az ügyet a szocialistákra, de miután mindenki tudja, hogy ők okozták ezt a helyzetet, ezért szükségtelen- jegyezte meg.

Mint mondta, a túlzottdeficit-eljárás azt jelenti, hogy az az ország, amelyik az alatt van, és nem teszi meg a szükséges lépéseket, hogy betartsa a korábban adott szavát és szerződését, akkor el lehet venni tőle azokat az uniós pénzeket, amelyek egyébként jogszerűen megilletik.

Amikor mi az ellen harcolunk, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor valójában a magyar emberek pénzéért harcolunk – hangsúlyozta. Hozzátette: ennek az volt a feltétele, hogy 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is 3 százalék alatt maradjon a hiány.
Szólt arról is, nagy elismeréssel kell adózni magyar emberek erőfeszítésének, amelyek lehetővé tették azt, hogy a kormány „jó reményeink szerint még ebben az évben kihozza hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól”.

A kormányfő viszonválaszában elmondta, véleménye szerint egy ország akkor válik gyarmattá, ha eladósodik. A szocialisták Magyarországot ilyen helyzetbe hozták; Magyarország elvesztette a függetlenségét, a szocialisták gazdaságpolitikája összeomláshoz vezetett, és csak segélyprogram révén tudtunk életben maradni – fogalmazott. Orbán Viktor hozzátette, ma azonban az ország megáll a saját lábán. Magyarország ma nem szorul arra, hogy a világ bármely más országának adófizetői küldjék ide a pénzt, hogy a hazánk működni tudjon – húzta alá. Szavai szerint ilyen értelemben minden, amit a kormány az elmúlt időszakban tett, nem befele vitt, hanem kifelé hozta hazánkat a gyarmati sorból.
 

További eszközöket keresnek a devizahitelesek megsegítésére

Bevezettük a kényszerértékesítési kvótarendszert, a kedvezményes árfolyamon való végtörlesztés lehetőségét, az árfolyamgátat és a kamattámogatást a kisebb lakásba költözők részére - fogalmazott Orbán Viktor a devizahiteleseket érintő azonnali kérdésre válaszolva.

„Örüljünk annak, hogy nyolcévnyi semmittevés után találtunk olyan eszközöket, amelyekkel képesek vagyunk helyzetbe hozni a devizahitelesek egy részét. Háttérszámítások szerint ezek az emberek évi 175 ezer forintot képesek megtakarítani. Ez fontos és jó eredmény. Jobban teljesítünk, mint korábban, de még nem elég jól” – hangsúlyozta, előrebocsátva, hogy keresik azokat az eszközöket, amelyekkel a többi devizaadóst is hozzá tudják segíteni döntéséhez, hogy belépjenek az árfolyamgát rendszerébe. Végül az ellenzéki képviselőt arra kérte, hogy szavazatával is támogassa az Országgyűlés napirendjén lévő javaslatot, amely további segítséget nyújthat a bajba jutott adósoknak.

A miniszterelnök viszonválaszában kiemelte: a kormánypártok dolga csak abban áll, „hogy megpróbáljunk segíteni azokon, akiket a szocialisták hoztak ebbe a helyzetbe”. „Ezért nekünk nem szembesítésre van szükségünk, hanem arra, hogy közösen kigondoljuk”, hogyan lehet kisegíteni azokat, akiket a szocialisták löktek a kátyúba – fűzte hozzá.

Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő jelenleg 3300 felajánlást fogadott be, és a tervek szerint 2014 év végéig ez a szám 25 ezerre fog nőni. A kormányfő szavait azzal zárta: „minden megoldás érdekel bennünket, minden javaslatot, jobbító szándékot örömmel fogadunk”.

Eredmények a kkv-szektorban

A kormány és a Magyar Nemzeti Bank egymástól el vannak választva. Ezért a miniszterelnöknek sem beleszólása, sem politikai értelemben vett lehetősége nincs arra, hogy a jegybank tevékenységét a parlament előtt ismertesse, vagy értékelje – válaszolta Orbán Viktor egy ellenzéki képviselő azonnali kérdésére reagálva. A miniszterelnök elmondása szerint a jegybank elnöke arról beszélt, hogy megindít egy programot olyan körülmények között, amikor nem egyértelmű, hogy a magyar bankrendszeren keresztül pontosan mennyi kis- és középvállalkozói, vagy akár nagyvállalkozói igény jelenik meg. Hozzátette, az MNB elnöke azt is közzé tette, hogyha ez a keret kimerülne, akkor értékelni fogják a tapasztalatokat a nyár végén, és ha szükséges, akkor megnyitnak újabb hitelkeretet.

Nem látok ebben a pillanatban arra vonatkozó veszélyt, hogy a megindított jegybanki program kimerülésével a lehetőségek is kimerülnének, hanem azt tartom valószínűnek, ha a monetáris tanács megvizsgálja majd a lehetőségét annak, ha ilyen gyorsan szüksége volt a magyar gazdaságnak ekkora forrásra, akkor nem volna-e indokolt újabb keretek megnyitása. Ismerve a jegybankelnököt, azt gondolom, ha a gazdasági érvek emellett szólnak, akkor megnyit majd még ilyen kereteket – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, egyetért azzal, hogy a jegybank elnöke nem egyszerre kíván nagy összeget a piacra zúdítani, hanem 250 milliárdos csomagokra szétbontva kínálja fel mindezt.

A kormányfő hangsúlyozta, az adófizetőknek ez a hitel nem kerül pénzébe, mert nem a költségvetésből folyósítják, hanem a jegybank a saját eszközein keresztül oldja ezt meg.

Orbán Viktor felsorolta azokat a lépéseket, amiket a kormány a kis- és középvállalkozók érdekében tett. A miniszterelnök ide sorolta, hogy a garanciavállalások fokozásának jegyében már 2011-ben 100-ról 50 százalékra csökkentették a garanciavállalás önrészét és a kockázati súlyt, ugyanakkor az állam által viszontgarantált arányt 75-ről 80 százalékra növelték. Úgy folytatta, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványban a 2010-es és 2011-es évek viszonylatában a garanciák száma 2340-ről 3180-ra ment fel, a garantált hitelállomány pedig 53-ról 60 milliárd forintra nőtt.

A miniszterelnök kitért rá, a banki kkv-hitelállomány tíz-tizenkét százalékához kapcsolódik az elmúlt években nyújtott készfizető kezességvállalás, amit Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül nyújtanak. Beszélt arról is, az Eximbank esetében 2012-ben 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra emelték a költségvetési kezességvállalást, és 2013-ban 80 milliárdról 350 milliárdra emelkedett a hitelfedezeti garanciák összege. Ezenkívül megvettük a takarékszövetkezeti szektorban a jelentős befolyást gyakorló TakarékBank 38,5 százalékát, és abban reménykedünk, hogy ezen keresztül is tudunk még újabb forrásokat adni a kis- és középvállalkozásoknak – mondta Orbán Viktor.

Szigorú intézkedések

Szeretném a kormány nevében minden olyan családnak kifejezni az együttérzésemet, amelynek tagjai bűncselekmény áldozataivá váltak az elmúlt időszakban, és szeretném megismételni azt a választáskor tett vállalásunkat, hogy Magyarországon a törvénynek érvényt fogunk szerezni. Érvényt is szerzünk, de ez nem ok arra, hogy elfeledkezzünk azokról, akiknek családja pótolhatatlan veszteségeket szenvedett – jelentette ki Orbán Viktor egy hozzá intézett azonnali kérdésre válaszolva. A kormányfő arról beszélt, nem tartják elfogadhatónak azt a helyzetet, amikor bármilyen törvényi korlátok és előírások miatt nem születnek meg megfelelő pillanatban a szükséges bírósági ítéletek.

Hangsúlyozta, az államnak a bűncselekmények elkövetőivel szemben kellő időben, megfelelően méltányos, elrettentő erejű, szigorú döntéseket kell hoznia. Meg is fogunk tenni mindent ennek érdekében. Az ehhez szükséges jogszabályváltozások hamarosan a Ház elé kerülnek – húzta alá Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint „Magyarország a saját sírját ássa” akkor, ha egy olyan jelentős lélekszámú, hátrányos helyzetű etnikai kisebbséghez tartozó csoportról, amilyen a cigányság, lemond, kizárólag veszélyként vagy közbiztonsági kérdésként tekint rájuk, és nem keresi a lehetőséget arra, hogy a cigány fiataloknak hogyan tudnánk értelmes, a mi kultúránkhoz integrálódó életlehetőséget teremteni. Erre keressük a lehetőséget, ehhez keressük az eszközöket. Minden javaslatot, ami ebbe az irányba mutat, romaügyben szívesen fogadunk – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő elmondása szerint a Magyar Ökölvívó Szakszövetség vezetői egyértelművé tették a kormány számára, hogy van értelme a cigány gyerekeket a sporton keresztül integrálni a társadalomba. Nekünk semmi okunk arra, hogy azt megtagadjuk – jelentette ki Orbán Viktor.  Hozzátette, amikor arról beszéltek, hogy gazdasági lehetőségként tekintenek a cigány népességre, arra gondoltak, munkaerőtartalékként is tekinteni kell cigány honfitársainkra.