Hangsúlyozta, hogy a Margitsziget közvetlen fővárosi irányítás alá vonása nem tulajdonjogi, hanem közigazgatási kérdés, a terület egésze a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, és nem lehet összehasonlítani sem a budai Várral, sem a Városligettel, ahol kerületi területek is vannak.
    
Tarlós István felhívta a figyelmet arra, hogy a Margitsziget esetében a főváros vagyontárgya után a kerületi önkormányzat szedi be az adókat. Csak az építményadóból 130 millió forint bevétele van, amit nem forgat vissza a fejlesztésbe - tette hozzá.
    
A főpolgármester arról is beszámolt, hogy elkészült a Margitsziget fejlesztési koncepciója, és a fővárosi beruházásban megvalósult felújítások első elemeit – így a víztornyot, a szabadtéri színpadot, a rózsakertet és az új szökőkutat – június 19-én átadják. Azt is megjegyezte, hogy a visszajelzések szerint a kerületi önkormányzat lassította az engedélyezési eljárásokat.
    
Tarlós István kijelentette, hogy a kerületi főépítész parcellázásra vonatkozó nyilatkozatai a „büntetőjog határát súroló rágalmak, politikai hisztériakeltések”.
    
Mint fogalmazott: „Kádár János egykori kedvenc kerületének odaadták egy fővárosi tulajdonon a hatósági hatásköröket, és az nem éppen a legkorrektebb módon él vele, nem hinném, hogy ez egy örök időkre fenntartandó állapot”. A főpolgármester szavai szerint a kerület „hatvan éve” nem fejleszt a Margitszigeten. „Ötéves voltam, amikor először kivittek a zenélő kúthoz, mondták, hogy zenélni fog, sírva fakadtam, mert nem zenélt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez azóta is így van.
    
A Margitsziget hovatartozásáról szóló népszavazási kezdeményezést pedig blöffnek nevezte, jelezve, hogy nincs erre vonatkozó kötelezettség.