Hegmanné Nemes Sára az állami vagyongazdálkodás helyzetéről a szolnoki Hozam Klubban tartott előadásában kiemelte: az elmúlt húsz év alatt az állami vagyon egytizedére csökkent az ésszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás következtében.
A jelenlegi kabinet ezzel szemben megfordította az irányt: a privatizáció korszakát lezárva az állami vagyon megőrzésére, gyarapítására és hatékony hasznosítására helyezte a hangsúlyt.
Emlékeztetett: a privatizációt követően néhány nyereséges céget leszámítva többnyire a nem piacképes vállalatok maradtak állami tulajdonban a "maradékelv alapján". Ezek konszolidációja mellett az elmúlt három évben olyan stratégiai vállalkozásokban szerzett tulajdonrészt a magyar állam, mint a Mol, a Rába vagy éppen az E.On gázüzletága – húzta alá, jelezve, hogy a folyamat újabb állomásaként a kabinet jelenleg is tárgyal stratégiai gáztárolók megszerzéséről.
Hegmanné Nemes Sára kifejtette: fontosnak tartja az aktív vagyongazdálkodás megvalósítását, azaz a különböző állami vagyonelemekből származó bevételek növelését és az azokban rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázását.
Kijelentette: terveik között szerepel a nyereséges üzletágak számának gyarapítása, amihez új pénzügyi források bevonására lesz szükség. Ezek egy részére a fedezet akár kötvénykibocsátással is előteremthető – mondta.
A kormány vagyongazdálkodás terén tett eddigi lépéseit értékelve arról is beszélt: komoly előrelépésnek tekinthető, hogy a jogszabályi környezet immár megfelelő és koherens, zárt rendszert alkot.
A stratégiai intézkedések közül említette a PPP-projektek felülvizsgálatát, a devizahitelesek megsegítésére indított NET-programot és az állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adását.
Rámutatott: a kormányváltást követő vagyongazdálkodási fordulat óta a vagyonpolitika a köz javát szolgálja. A közcélú állami feladatok összehangolását és egy átláthatóbb rendszer kialakítását segíti az újonnan létrehozott Nemzeti Eszközkezelő, a Nemzeti Reorganizációs Zrt., valamint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda is.
Az államtitkár a felelős vagyongazdálkodás feltételeként említette a terület egységesítését, amihez átlátható és ellenőrizhető felelősségi viszonyokra, valamint olyan egységes vagyon-nyilvántartási rendszerre van szükség, amely értékalapú összehasonlításra és összesítésre alkalmas adatokat tartalmaz. Utóbbi az Országleltár-projekt keretében történik meg, amelynek első fázisa már elkészült, az év végéig pedig a második és harmadik fázisa is megvalósul.
Cikk: | Kövér: A kormány megmentette az országot a csődtől |
Cikk: | Pozitív változások indultak a magyar gazdaságban |