Orbán Viktor köszöntötte José Maria Aznart, és egyúttal kijelentette, bár Spanyolország szorult helyzetben van, „de attól, hogy az ember szorult helyzetbe került, még meg kell őriznie a méltóságát”. Ezt kellene nekünk is ellesnünk a spanyoloktól – jegyezte meg. A spanyol politikust „nagy harcosnak nevezve” elmondta azt is, Aznar egyesítette a szétforgácsolódott spanyol jobboldalt. Fontos példát adott a számunkra – fűzte hozzá a kormányfő.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a spanyol politikus határozottan kiállt amellett is, hogy Európának vannak keresztény gyökerei, valamint a kereszténységből fakadó értékei, és azt az álláspontot akkor is képviselte, amikor arról folyt vita, hogy ennek a gondolatnak meg kell-e jelennie egy európai alapdokumentumban.

A magyaroknak sajátos észjárásuk van – jelentette ki Orbán Viktor, példaként említve, hogy egyaránt magyar találmány a golyóstoll, a presszókávé, és a számítógép is. Van itt valami, ami a létszámtól és a területtől függetlenül izgalmat és érdeklődést válthat ki azokban, akikben van antropológiai érdeklődés, és még hisznek abban, hogy Európának különböző nemzetekből kell állnia.

A kormányfő a Nézőpont Intézet adatait ismertetve elmondta, az elemzők megállapították, hogy három év alatt a kormány teljesítette a programjának a 69 százalékát. A közrend tekintetében 86 százalékon állunk, a demokratikus normák esetében 75 százalékon, az egészségügy megmentésének és a szociális biztonság megteremtésének területén a vállalt döntéseknek 67-68 százalékát, a gazdasági célkitűzéseknek pedig 66 százalékát teljesítettük – sorolta.

Ez három év alatt nem tűnik rossz eredménynek – fűzte hozzá. Azonban a számok a valóságról viszonylag keveset mondanak – jegyezte meg a miniszterelnök. Az igazán izgalmas ugyanis nem az, hogy tíz pontból hányat teljesítünk, hanem az, hogy összeállnak-e a döntések százai „valamivé” – mutatott rá Orbán Viktor.

Eljött az ideje, hogy közösséget építsünk

A Nemzeti érdek című folyóirat legfrissebb számából idézve a kormányfő úgy fogalmazott: „lerombolni egy közösséget politikai tett, felépíteni úgyszintén”. Ennek kapcsán kifejtette, hogy a kommunizmus legnagyobb politikai tette az volt, hogy „radikálisan lerombolta a létező közösségeket”, és helyükbe „sziszifuszi munkával kiépítette az irigység kultúráját és a nekünk úgy sem sikerülhet mentalitás társadalmát”. Ez a nemzeti kisszerűség politikája – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ez a mentalitás túlélte a rendszerváltást, a kilencvenes éveket, és túlélte volna a 2000-es éveket is, ha el nem veszíti fedezetét – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: a szocialista és kommunista politika – lényegének megfelelően - az emberben rejlő rossz tulajdonságokra épít politikai konstrukciót. Hangsúlyozta: kiderült, hogy az így felépült társadalom nem képes arra, hogy gazdaságilag fenntartsa magát. „Ebbe bukott bele néhány más geopolitikai fejlemény mellett a Kádár-rendszer is” – szögezte le.

Orbán Viktor, felidézve az első polgári kormány éveit, úgy fogalmazott: „folyamatosan azt kellett nézni, hogy az adott körülmények között mit lehet csinálni”. Ezzel szemben 2010-ben eljött az a pillanat, amikor el lehetett kezdeni a közösségépítést – fűzte hozzá. „Ha a kommunisták közösségrombolást valósítottak meg, akkor eljött az ideje, hogy mi politikai közösséget építsünk fel” – vélekedett a miniszterelnök.

„Közösség szétbontása, közösségépítés. Ez a két politikai program küzd egymással Magyarországon folyamatosan” – mutatott rá, hozzáfűzve: „mi azt mondjuk, állj ki, vállalkozz, és akár még sikerülhet is, mert rajtad múlik a jövő”.

Nincsenek többé láthatatlan dolgok

Az elmúlt három évet értékelve Orbán Viktor kifejtette: „gyakran értünk el sikereket, de azt sem tagadjuk el, hogy alkalmanként elbuktunk. Voltak váratlan, remek ötleteink, s voltak olyanok, amelyekről később kiderült, hogy mégsem olyan jó ötletek”. „Sok mindent lehet vitatni, egyet azonban nem, hogy Magyarországot kihúztuk abból a gödörből, ahova a szocialisták lökték” – emelte ki.

A miniszterelnök beszédében kitért rá, hogy a választási programot beemelve a kormányprogramba, a kabinet egy „európai léptékű műfaji újítást hajtott végre”. Ennek kapcsán felidézte, hogy akkor elmondták: nincsenek többé láthatatlan dolgok. „Nincs láthatatlan alkotmány, nincs a piac láthatatlan keze, és nincsenek láthatatlan törvények. Eljött az átlátható világ korszaka” – hangsúlyozta.

Ha az ember beleteszi a választási programot a kormányprogramba, akkor nem ígéretről, hanem vállalásról van szó – szögezte le. Az első kormányprogramba foglalt vállalása a Fidesz-KDNP-nek az volt, hogy talpra állítja a magyar gazdaságot – idézte fel Orbán Viktor. Ezzel összefüggésben közölte: a legfontosabb gazdaságfilozófiai különbség a korábbi kormányok és a jelenlegi között az, hogy „szerintünk szégyen más pénzén élni”. Más pénzén élni azt jelenti, hogy az ember elveszíti az önbecsülését – fűzte hozzá. "Annak az országnak, amely nem a saját pénzéből él, nem a saját lábán áll, nem lehet önbecsülése, mert nincs meg rá a gazdaságerkölcsi alapja" – húzta alá a kormányfő.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 őszén rendben lezárta az IMF-fel való együttműködést. Rendbe tettük a költségvetést, rekord mélységbe szorítottuk a hiányt, és a piacokról finanszírozzuk Magyarországot – mutatott rá. Orbán Viktor az európai kontinens egyik legígéretesebb gazdaságának nevezte a magyart.

Szólt arról is, hogy 2010 júliusában a tízmilliós országban mindössze 1,8 millió ember fizetett adót, ezzel szemben ma közel 4 millió adófizető állampolgár van hazánkban.

„A szociális biztonság és a munka össze van kötve”

A szociális biztonság megteremtése kapcsán úgy fogalmazott, a gazdasági biztonság vége a szociális biztonság elpárolgása volt. Ehhez képest 2010 után befagyasztottuk, majd csökkentettük a rezsiköltségeket, megőriztük, sőt növeltük a nyugdíjak reálértékét, a minimálbér pedig nagyobb mértékben nőtt, mint korábban nyolc év alatt – sorolta. Emellett a kormány visszaállította három évre a gyest, és bevezette a gyermekek utáni adókedvezményt is.

Mi azt gondoljuk, hogy a szociális biztonság és a munka össze van kötve: csak az érezheti magát szociálisan biztonságban, aki valamilyen erőfeszítést tesz azért, hogy dolgozzon – jelentette ki az adórendszer kapcsán. Mint mondta, éppen ezért alacsonyan kell tartani a jövedelemadót, és egy még elfogadható, de viszonylag magas szinten kell tartani a forgalmi adókat. Ha esélyt kapunk rá, szeretném azt megélni, hogy egy számjegyű legyen a jövedelemadó Magyarországon – fűzte hozzá.

A miniszterelnök felidézte azt is, hogy a kormányváltás időpontjára pénzügyi szempontból összeomlott a kórházi rendszer. Az államhoz vontuk és újjászerveztük az intézményrendszert, ami mára biztonságosan, kiszámíthatóan, gazdaságilag racionálisan működik – emelte ki. Orbán Viktor az egészségügyi dolgozók bérrendezése kapcsán leszögezte, stabilizálni és javítani kell a háziorvosok helyzetét.

Világos, átlátható rend van

A közrend és a közbiztonság kapcsán felidézte, hogy korábban „egyenruhás, félkatonai szervezetek masíroztak, mindenféle rendőri fellépés nélkül, szabadon”, romagyilkosságok történtek az országban, egyre kevesebb volt a rendőr, és növekedett az erőszakos bűncselekmények száma. Minden volt, csak rend és közbiztonság nem; három év telt el, és ennek nincs nyoma – szögezte le. Végük van a félkatonai szervezeteknek, nem lehet sem faji, sem más alapon sorozatgyilkosságokat szervezni, a rendőrök számát radikálisan megnöveltük, 12 ezerről 18 ezerre nőtt e börtönben lévők száma, bevezettük a három csapás intézményét – sorolta.

Azoknak a problémája ma Magyarországon a demokratikus normák állapota, akik maguk is bevallották, hogy becsapták az egész országot – hangsúlyozta, utalva az őszödi beszédre. Ennek kapcsán a miniszterelnök feltette azt kérdést, hogy hogyan lehet beszélni demokráciáról, ha a „kormányzati filozófia első tétele, hogy verd át a hazádat, verd át a magyar embereket”. Innen nézve nem lehet eltagadni: a demokratikus normák tekintetében is javulás következett be – tette hozzá, megjegyezve, a 2010 előtti állapotokhoz képest ma egy világos, átlátható alkotmányos rend működik, amelynek az alapja az európai demokratikus normákból fakad.
 
„Mi a nemzetek Európáját akarjuk látni”

A miniszterelnök úgy fogalmazott, a mai kormányzati politika modellértékű elemének nevezhetjük, a munkaalapú társadalom bevezetését a jóléti helyett, az igazságos és méltányos tehermegosztás kialakítását, az érdem szerinti előrejutás elvét, valamint az Európa-politikát. Mi a nemzetek Európáját akarjuk, azt gondoljuk, hogy egy olyan föderációban, ahol feloldódnak a nemzetek, ott Magyarországnak nincsen helye – jelentette ki. Mint mondta, hazánk részt kíván venni az unió jövőjéről szóló vitában. Mi a nemzetek Európáját akarjuk látni, ezért dolgozunk – tette hozzá. Úgy fogalmazott, ha eltűnnek a nemzetek, eltűnik a tisztelet és a megbecsülés. Hangsúlyozta, a nemzetek eltűnésével egy birodalmi Európában kell élni, ahol a provinciáknak „gyakran kell szembenézniük igazságtalansággal, kettős mércével, és azzal, hogy visszaél a hatalmával az erős birodalmi központ”.

A jobbközépnek nem kell megijednie attól a teológiai megalapozottságú kiindulóponttól és igazságtól, ami úgy összegezhető, hogy az Isten jó világot teremtett, és minden adva van ahhoz, hogy boldogok lehessünk, csak rajtunk, embereken múlik, hogy képesek vagyunk-e élni a lehetőségeinkkel – jelentette ki. Rámutatott, vannak törvények és parancsolatok, amelyeket filozófiai meggyőződéstől függetlenül mindannyian osztunk. Ha ezeket nem tartjuk tiszteletben, rámegyünk: rámegy az életünk, a családunk, a hazánk – zárta szavait.