Pintér Sándor lényeges dolognak tartja, hogy az építési engedélyek átfutási idejét lecsökkentették. Az elektronikus ügyintézéssel gyakorlatilag otthonról elintézhető egy ügy. Emlékeztetett arra is, sok esetben nehéz volt megtalálni az építtetők és a régészek közötti egyensúlyt, ezért sztrádák, utak építése maradt el. Ez a terület is a rend irányába halad, mert a Belügyminisztérium irányítása alá került az építés, a régészet és a beruházások felügyelete bizonyos területeken. Jelen pillanatban nincs egyetlen egy olyan nagyberuházás sem, mely a régészet miatt áll – fűzte hozzá.

A Belügyminisztérium irányítása alá került a vízügy is. A Sajó mentén két ideiglenes és három záportározó megépült, és a védművek is elkészültek. Pintér Sándor reményét fejezte ki, a Sajó mentén lakók nem lesznek árvízkárosultak. A miniszter a vízügy korábbi anomáliáira példaként említette a Miskolc közeli Felsőzsolcát, ahol sok házat elöntött a víz. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a tározók és védművek építését nem multinacionális cégek végezték, hanem közfoglalkoztatás keretében oldották meg azokat.

Segély helyett munka

Pintér Sándor arra is emlékeztetett, korábban sok esetben segélyekből több pénzhez lehetett jutni, mint amennyit munkával lehetett keresni. A politikus szerint ezért az lett az elgondolás, hogy segélyt az kapjon, aki valóban munkaképtelen, az egészségi állapota nem megfelelő, aki pedig egészséges, azt próbáljuk meg alkalmazni. Ennek a keretében jött létre a közfoglalkoztatás, mely tavaly 270 ezer embert érintett. Közülük a miniszter külön kiemelte az értékteremtő munkát végzőket. Ennek kapcsán szólt a Mezőgazdasági Mintaprogramról, mely keretében 24 ezren dolgoztak szociális földön, a megtermelt javak pedig az önkormányzatoké lettek. Ehhez a programhoz kapcsolódik a kazánprogram is, mely aprítékból, nyesedékből energiát termel, így egyes önkormányzatok kiadása 25 százalékra csökkent ezeken a területeken. A miniszter elmondta azt is, az idén 300 ezer embert szeretnének foglalkoztatni.

Teljes a rendőri állomány

A miniszter arra is emlékeztetett, jelentős, 3500 fős rendőrhiánnyal vették át a tárcát az előző kormánytól. Elmondta, problémát jelentett az is, hogy az előző kormányok alatt szinte teljesen felszámolták a körzeti megbízotti területet, a helyek körülbelül 30 százalékosan voltak feltöltve. 2012. december 31-én 99,8 százalékig fel vannak töltve a körzeti megbízotti helyek, és csak továbbképzés esetén lehet elvezényelni – húzta alá a politikus.

A miniszter felhívta a figyelmet a kettős állampolgárság bevezetésének a fontosságára, és Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkájára. Pintér Sándor arról is beszélt, hogy, az 5000 főnél kisebb települések teljes adósságállományát átvállalta a kormány 100 milliárd forint értékben, a nagyobb létszámú települések esetében pedig részleges átvállalás történt.

Pintér Sándor a kiemelt feladatok közé sorolta a Készenléti Rendőrség feladatformálását. A miniszter szavai szerint a demokráciában ellentétes érzések is vannak, ezek sokszor egy területen jelennek meg. Hozzátette, a rendőrségnek képesnek kell lennie arra, hogy az ellentétes vélemények „ne ellentétes pofonokban jelenjenek meg a későbbiekben, hanem mindenki elmondhassa saját álláspontját, anélkül, hogy a másik felet megsértené”. Pintér Sándor elmondása szerint a Készenléti Rendőrség munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Budapesten rendezett Zsidó Világkongresszus ideje alatt egy téren voltak azok a tüntetők, akik a holokauszt áldozataiért demonstráltak és azok, akik ezt valamilyen módon opponálták, mégsem történt semmilyen atrocitás.

A belügyminiszter kitért rá, a Készenléti Rendőrségnek Miskolcon is vannak egységei, akik mind a helyi, mind a megyei, mind a területükhöz tartozó egyéb megyék szolgálatában jelentősen részt vesznek.

Dolgozniuk kell az elítélteknek

A közbiztonság olyan mint a levegő. Ha van, senki nem hiányolja, ha nincs, abba bizony belehalunk. Mi biztosítjuk ezalatt a kormányzati ciklus alatt, hogy legyen megfelelő levegő, azaz megfelelő közbiztonság mindenhol – fogalmazott Pintér Sándor. A kormánypárti politikus elmondása szerint „140 százalékon van a büntetés-végrehajtás”; és „az az elképzelés, hogy kint is meg kell dolgozni a pénzért, bent is változást hozott”. Egyértelművé tettük, hogy a büntetés-végrehajtási intézeten belül aki egészséges, annak dolgoznia kell – szögezte le a miniszter

Ezzel összefüggésben elmondta, azért, hogy visszaszorítsák a hivatalos személy elleni erőszakot, először a rendőregyenruha varrását tanították meg az elítélteknek, akiknek ezt követően - a belügyi tárca tervei szerint - a büntetés-végrehajtási intézet dolgozói, valamint a postások az egészségügyi dolgozók egyenruháit, és az állami tulajdonban lévő kórházak lepedőit is meg kell varrniuk.

Pintér Sándor úgy fogalmazott, szeretné, ha a büntetés-végrehajtási intézmények el tudnák magukat tartani és ennek érdekében a Belügyminisztérium törvénymódosítást kezdeményez. Tizennyolcezren vannak, ez olyan, mintha egy vállalat lenne, a vállalatok pedig eltartják magukat, adót fizetnek, eltartják a főnökeiket és a tulajdonosokat – mondta a miniszter hozzátéve, ennek érdekében átadtak egy péküzemet és egy vágóhidat, amit az elítéltek működtetnek.

A belügyminiszter megjegyezte, azt is szeretné, ha a későbbiekben az elítéltek a csatornarendszer tisztításban is részt vennének, mert vannak olyan területek, ahol erre lehetőségük adódik.

Jól teljesít a katasztrófavédelem

A katasztrófavédelem teljesítményéről szólva Pintér Sándor arról beszélt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében erről nem kell sokat beszélni, hiszen az itt lakók „többszörösen érezték a hatását” annak, hogy mit tett értük a szervezet a Sajó áradásakor megvalósult védelmi munkálatokban. A belügyminiszter hangsúlyozta, a március 15-ei hóviharban a katasztrófavédelem és a rendfenntartó erők áldozatvállaló munkájának köszönhetően senki sem fagyott meg, senki nem éhezett. Erre büszkék lehetünk és ezt azért tudtuk megcsinálni, mert az önkormányzatok nem külön-külön diszponáltak egy-egy egység felett, hanem az országban össze tudtuk vonni az egységeket és ennek megfelelően tudtunk számukra munkát adni – fogalmazott Pintér Sándor.

Az államnak kötelessége a tűzbiztonság is. Az, hogy ez egységes legyen az országban, csak úgy tudjuk megtenni, hogy központosítjuk ennek lehetőségeit és pénzeit. Mi azt gondoljuk, hogy egy ország vagyunk, ahol mindenhol megfelelő módon, egységesnek kell lennie ennek a biztonságnak – húzta alá a belügyminiszter.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat munkáját értékelve Pintér Sándor arról beszélt, a szervezet eredményességét bizonyítja, hogy nyomozás indult a Portik-Laborc-ügyben, és a  Vizoviczki-ügyben és fény derült arra is, hogy egyes rendőrtisztek, akik egyébként azért voltak felelősek, hogy a szervezett bűnözést megakadályozzák, sajnálatosan bűnözőkkel működtek együtt. Ők most térfelet váltottak. Akik eddig kint voltak, most bent vannak – fűzte hozzá Pintér Sándor.

Cél a terrorcselekmények megakadályozása

A belügyminiszter előadásának végén a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkájáról is szót ejtett. A politikus alaptalannak nevezte a szervezetet ért kritikákat, egyben felhívta a figyelmet, a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadásokat követően az egész világ újragondolta a terrorizmus elleni küzdelmet, az Európai Unióban pedig tizenhat ország intézi hasonlóan a terrorelhárítást, mint Magyarország.

Tudom, hogy Magyarországon még nem volt jelentős terrortámadás, de nem azért dolgozunk, hogy ezt felderítsük, hanem azért, hogy ne is legyen – zárta szavait Pintér Sándor.

Cikk:

"Az emberiség gyökere és jövőjének záloga a család"