Patay Vilmos elmondta, a következő hónapban operatív programot készítenek annak érdekében, hogy az eddigi érdekképviseleti munka mellett a Hangya összefogja a több mint négyszáz, agrárium területén működő újtípusú szövetkezet üzleti tevékenységét is. Egy üzleti központot akarunk kialakítani annak érdekében, hogy együttes fellépéssel, a beszerzés, az értékesítés, a feldolgozás terén javítsunk a szövetkezetben együttműködést vállaló gazdák piaci pozícióján, jövedelmezőségén – tette hozzá.

A központ működését holdingszerűen képzelnék el, a különböző mezőgazdasági ágak, termékpályák összefogásával. Nyilvánvaló, hogy a növénytermesztők részére más input anyagok kellenek, mint a különböző állattenyésztési ágazatok részére – jegyezte meg Patay Vilmos. Az elnök aláhúzta, a holdingszerű működéshez lehetőséget biztosít a szövetkezetekről szóló törvény. Az elnök fontosnak nevezte, hogy országos összefogással a szövetkezetekbe tömörült gazdákat, termelőket megpróbálják a sikeres európai minták alapulvételével jobb piaci pozícióhoz segíteni.

Patay Vilmos kitért arra is, a tegnapi közgyűlésen megfogalmazódott, ne csak a gazdák kapaszkodjanak össze saját üzleti érdekeik sikeresebb megjelenítése érdekében, hanem bíznak abban, hogy a kormányzat is ad ehhez támogatást. A gazdák fontosnak tartják, hogy a feldolgozásban növekedjen a részarányuk azért, hogy nagyobb hatásuk legyen az értékesítésre, az exportálásra, ne legyenek úgy kiszolgáltatva a multicégeknek – fogalmazott a Hangya Együttműködés elnöke. Patay Vilmos aláhúzta, a Hangya Együttműködés a mai magyar mezőgazdasági termelők 15 százalékát fogja össze, a cél az, hogy ez az arány elérje az 50 százalékot.

A hangya 1898-ban alakult, és 1947-ben államosították. A Hangya magántulajdonban lévő üzleti központ volt, az államosítással elvették sok-sok vidéken élő gazda tulajdonát. A rendszerváltást követően 1992-től kezdve foglalkoztak a Hangya szellemiségének újraélesztésével, és 15 évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy megalakítják a Hangya Együttműködést.