A parlament döntésével a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk., ha az elkövető és az áldozat együtt él vagy élt, illetve ha kapcsolatukból közös gyermek született.
   
Navracsics Tibor igazságügy-miniszter javaslatát 213 igen szavazattal, 6 ellenében, 66 tartózkodás emellett fogadták el. A kormánypártok igennel szavaztak, az MSZP és a Jobbik képviselői tartózkodtak, a nem szavazatokat független képviselők adták le a több más rendelkezést is tartalmazó törvénycsomagra.
   
A könnyű testi sértésnél és a becsületsértésnél három évig terjed a szabadságvesztés időtartama. Súlyos testi sértésnél, továbbá az aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél, valamint személyi szabadság megsértése és kényszerítés miatt pedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövető.
   
Az új tényállás nemcsak a hozzátartozókra, hanem a volt házastársakra, volt élettársakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozik. Emellett a jogszabály a bűncselekmény megvalósulásának feltételeként határozza meg az együttélést, ám a büntethetőség kiterjed arra az esetre, ha a sértett és az elkövető korábban élt egy háztartásban. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól.
   
Fideszes kezdeményezésre azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját, illetve ha az emberi méltóságát súlyosan sértő magatartást tanúsít. Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja majd a Btk., az eljárás azonban ilyen esetben csak a sértett indítványára indulhat el.
   
A kormány eredeti előterjesztése egyébként hozzátartozó bántalmazásának nevezte volna az új Btk.-tényállást, amit fideszes képviselőnők javaslatára háztartáson belüli erőszakra változtattak. Navracsics Tibor zárószavazás előtti indítványának elfogadásával azonban végül kapcsolati erőszak lesz majd az elnevezés.
   
A büntető tárgyú törvények módosításával arról is döntöttek, hogy a 12 és 14 év közötti gyermekek legfeljebb egy évig lehetnek majd előzetes letartóztatásban, a 14 éven felüliek viszont továbbra is két évig. A július 1-jén életbe lépő Btk. alapján ugyanis az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek.