"Ilyen válasz volt, amikor a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap megtartását" - tette hozzá a politikus, aki a településen Tasó Lászlóval, Nyíradony fideszes polgármesterével felavatta a nemzeti összetartozás emlékhelyét.
   
Az egységes magyar nemzetről is szóló törvényről Halász János megjegyezve, hogy ennek köszönhetően a korábban gyásznapként számon tartott június 4. ünnepnapként kerülhet a naptárba.
   
A politikus a kommunista, szocialista rendszerből fakadó beidegződésként értékelte, hogy magyarországiak "románozzák" a Romániában élő magyarokat, a felvidékieket pedig "szlovákozzák". Mint mondta, "óriási a felelősségünk", hogy ez megváltozzon.
   
Halász János az ősök örökségének a szeretet nevezte, amely "az a nyelv, melyben merünk őszintén beszélni, merünk egymásba kapaszkodni, és merünk összetartani, határon innen és túl".
  
Tasó László polgármester elmondta: az emlékhelyet a budapesti Hősök terén lévő emlékmű, illetve a parlament kupolacsarnokának képei ihlették; egy emlékoszlopon lévő turul madarat félkörívben vesz majd körül 16 magyar király, erdélyi fejedelem, államférfi. Az első szobor - Juha Richárd szobrászművész alkotása - Attila hun fejedelmet ábrázolja.
   
A következő Árpád vezér lesz, a tizenhatodik pedig Kossuth Lajos - mondta Tasó László, az emlékhely megálmodója, hozzátéve, hogy terveik szerint évenként egy mellszoborral bővül majd a nyíradonyi nemzeti arcképcsarnok.