Az igazságszolgáltatási munkával kapcsolatban kiemelte, több európai intézménnyel folytatott konzultáción szóba került bíróságok leterheltsége kapcsán az ügyek áthelyezése. Ezzel kapcsolatban a miniszter elmondta, a tárgyalások eredményeként két fontos elmozdulási pontot lát.
    
Egyrészt szűkítették az ügyek áthelyezésének indítványozói körét, a jövőben a legfőbb ügyész már nem indítványozhatja az egyes ügyek áthelyezését. Navracsics Tibor jelezte, ezt a jogi változtatást maga a legfőbb ügyész kezdeményezte.
    
A másik pontja a változtatásnak, hogy az ügyek áthelyezése ne eseti legyen, hanem kimondottan ügyteherhez legyen kötve. Mindenképpen kezelni kell a bíróságok túlterheltségét, azonban ezek az ügy-áthelyezések szükség- és átmeneti megoldások – fogalmazott.
    
Megoldásként két új bíróság létrehozását, új bírói státusok, valamint a bírósági infrastruktúra fejlesztését jelölte meg az közigazgatási és igazságügyi miniszter.
    
Navracsics Tibor az új alaptörvényről szólva kiemelte, a dokumentum biztosítja továbbra is az alapjogok érvényesülését, összhangban a nemzetközi és az európai uniós dokumentumokkal. Egyrészt alkotmányos garanciák vannak az alapjogok érvényesülésére, másrészt mindenfajta jogsérelem esetén biztosított az orvosláshoz szükséges bírói út.
    
Az elmúlt egy év munkájáról szólva elmondta, a büntető törvénykönyv megalkotásakor az volt az alapvető cél, hogy egy korszerű Btk.-t hozzanak létre, amely reagál a nemzetköz és a hazai elvárásokra, miközben az alkotmányos jogokat biztosítja, de szigorúbb büntetőjogi fellépést tesz lehetővé.
Jelezte, az új büntető törvénykönyv július 1-jén lép hatályba, és úgy gondolja, a dokumentum alapvető szakmai konszenzus mellett született. Navracsics Tibor úgy véli, az új Btk. jó kiindulási pontja lehet az új büntetőeljárási törvénynek.
     
A polgári törvénykönyv kapcsán az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy az elmúlt tíz év kodifikációs munka eredménye, és úgy vélte, az országgyűlési vita során egy olyan Ptk. Született, amely az első olyan dokumentum a magyar jogtörténetben, amelyet egy demokratikus parlament demokratikus szavazás keretében fogadott el.
    
Képviselői kérdésre válaszolva Navracsics Tibor azt mondta, az ír gázoló ügyében azon lesz, hogy a Francis Tobin minél előbb megkezdje meg magyarországi büntetésének letöltését.
    
Sólyom László volt köztársasági elnök Tavares-jelentéssel kapcsolatos véleményére Navracsics Tibor kérdés kapcsán úgy reagált, tiszteli a volt államfőt, de ha szerinte ez a jelentés korrekt, akkor Sólyom László nem olvasta azt. „A Tavares-jelentésben ténybeli tévedések is vannak, szemantikai értelemben nem korrekt, tele van hibával” – fogalmazott Navracsics Tibor, jelezve, hogy a hibajegyzéket Magyarország eljuttatta a jelentést készítőkhöz.
           
Viviane Reding alkotmánymódosításra vonatkozó kritikáira reagálva a miniszter azt mondta, Viviane Reding uniós biztosként nem tehetne politikai tartalmú kijelentéseket. „Reding most már sokadszor fogalmaz meg Magyarországot súlyosan sértő véleményt, politikailag elfogult véleményt, ez az Európai Bizottság definíciójával szemben álló szerep. Reding politikusi szerepet játszik – vélte Navracsics.
     
Az iskolarendőrség felállításával kapcsolatban azt mondta, senki nem örül annak, hogy iskolarendőrséget kell létrehozni, de ha valahol csak így biztosítható a folyamatos tanmenet, a pedagógusok védelme, akkor szükség van erre az „intézményre”. Magyarország mai állapotának szegénységi bizonyítványa, de meg kell tenni – fogalmazott Navracsics Tibor.