A miniszter megjegyezte: Csongrád megye a magyar élelmiszertermelés legjobb produktumait viszi a legtávolabbi piacokra is. Ugyanakkor feltette a kérdést: „mi várható az új földtörvénytől? Miért fontos a föld nekünk, miért kerülgetik jó páran a magyar földet?” Válaszában rámutatott: vonzó lehet a kelet-nyugat határán való fekvés, és az, hogy „keleti árak és nyugati vásárlói színvonal jelenik meg”. Ez nyilván egy vonzó befektetés lehet a határokon túl dolgozó gazdáknak, tőkebefektetőknek, multiknak – fűzte hozzá Fazekas Sándor.

A vidékfejlesztési miniszter szólt arról is: magyar szempontból pedig, akié a föld, azé az ország, föld nélkül nem létezhetünk, föld nélkül nem lehet termelni se. „Ezért kell megvédeni a magyar földet” – tette hozzá. A magyar mezőgazdaság gazdaságon belüli súlyát érintve Fazekas Sándor úgy fogalmazott: 2011-ben kiderült, ha jó év van a mezőgazdaságban, akkor a gazdasági növekedés nagyobb, mint amire számítottak. Ezzel szemben 2012-ben, amikor évszázados aszály volt, óriási munkával sikerült talpon maradni. „Eltűnt a gazdasági növekedés” – jegyezte meg. A miniszter ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt adataira hivatkozva felhívta a figyelmet, a mezőgazdaság 27,6 százalékot tett hozzá az idei gazdasági növekedéshez.

Fazekas Sándor kitért rá, a mezőgazdaság félmillió foglalkoztatottat jelent, hiszen őstermelőknek, családi gazdálkodóknak, közfoglalkoztatottaknak biztosít munkalehetőséget. A vidékfejlesztési miniszter megfogalmazása szerint az ágazat „komoly nemzetgazdasági súlyt jelent az exportban, a piaci kapcsolatokban és a termelésben is”. Meg kell tehát védenünk a földet, akkor is, ha vannak kritikák és vannak különböző támadások – húzta alá Fazekas Sándor.

A kormánypárti politikus elmondása szerint a föld kérdésénél olyanok is megfogalmaztak kritikákat, akiknek „annyi közük van a földhöz, hogy néha vesznek egy zsák virágföldet, vagy egy virágcserepet”, viszont azt mindig megmondják, hogy kellene valamit máshogy csinálni. Hozzátette, ezt már a Fidesz-programnál is lehetett tapasztalni, később a kormányprogramnál és a Nemzeti Vidékstratégiánál is.

Fazekas Sándor felidézte, a 2010-es kormányváltáskor az ország nehéz helyzetben volt, „a tétova útkeresésre nem volt idő”. Kifejtette, először a Nemzeti Földalapot állították fel a föld védelmében, ami azért volt fontos, mert a szocialista kormányoknak köszönhetően nem volt átlátható az állami földnyilvántartás. Emellett nemzeti vagyonleltárt készítettek, felmérték azokat a földeket, amelyek - a miniszter elmondása szerint - „valahogy kikerültek az állam fennhatósága alól; mondjuk nem volt rájuk bérleti szerződés, de rendesen művelték őket”.

Fazekas Sándor előadásában a magyar agrárdiplomácia sikerének nevezte, hogy további három évvel meghosszabbította a magyarországi földmoratóriumot az Európai Bizottság. A miniszter szólt arról is, hogy a földmoratórium meghosszabbítása mellett beindították a zsebszerződések elleni küzdelmet, elkezdték felvásárolni a külföldiek kezére illegálisan került magyar földterületeket, illetve módosították a jogszabályokat a szorosabb ellenőrzés érdekében.

A kormánypárti politikus kitért rá, tavaly indították az állami földleltár kapcsán feltárt területekre a földhasznosítási programot, melynek eredménye, hogy a tárca már 1700 új szerződést kötött a gazdákkal. Célunk az, hogy helyben lakó, állattartó gazdák kapják meg a földeket – szögezte le Fazekas Sándor. Emlékeztetett, áprilisban hirdették meg a Földet a gazdáknak elnevezésű programot, amelynek alapján 200 ezer hektár állami tulajdonú föld kerülhet a gazdálkodókhoz haszonbérbe. Ezt a földprogramot mindenképpen folytatni akarjuk, mert célunk az agrárközéposztály, a családi gazdálkodók megerősítése és erre az egyik lehetőség az állami földvagyon haszonbérleti pályáztatása – emelte ki a vidékfejlesztési tárca vezetője.