A projekt megvalósításának támogatásáról szóló szándéknyilatkozatot vasárnap Balázs József mellett ellátta kézjegyével Weisz Péter, a KDNP Barankovics István Alapítványa Izraelita Műhelyének vezetője, Fodor Gábor, a Liberálisok gyöngyösi születésű elnöke, Bozsik István, Gyöngyös alpolgármestere és Hiesz György, az MSZP gyöngyösi elnöke.
   
A közlemény szerint azzal számolnak, hogy egyházi, illetve kulturális alapok segítségével, izraeli és magyar állami támogatással előteremtik a szükséges forrásokat. Annál is inkább, mert jövőre lesz a magyarországi holokauszt 70. évfordulója - tette hozzá a politikus.
   
Emlékeztetett arra, hogy a város az ország egyik legjelentősebb zsidó kulturális örökségével rendelkezik, ám az 1929 és 1931 között épült zsinagóga és a temető állapota egyaránt aggasztó. A tervek szerint a ma bútorboltként működő, városközponti épület, a Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga a közép-európai zsidó és keresztény vallású magyar polgárok több évszázados együttműködését mutatja majd be.
   
Véleménye szerint a múzeum előmozdíthatja a magyarországi és nemzetközi zsidó-keresztény párbeszédet, és oldhatja az előítéleteket. Ugyanakkor a ma méltatlan állapotban lévő zsidó vallási-kulturális-művészeti hagyaték hasznosítása jelentős turisztikai és kulturális előrelépést hozhat Gyöngyösnek és térségének.
   
A szándéknyilatkozat szerint az örökség egyedülálló adottság, az egységes gyöngyösi kulturális hagyaték része, amelynek megtöltése új tartalommal mindenképpen előnyös lehet a város és a térség számára - tudatta Balázs József. A településen a XV. század óta éltek zsidó kereskedők, majd a 19. században a város a Heves megyei zsidóság kulturális és gazdasági központjává vált.
   
A gettóba zárásról szóló 1944 áprilisi rendelet a város 1824 lakosát sújtotta, Gyöngyös akkori lakosságának csaknem 10 százalékát, valamint a járás területéről további 174 embert. Július 8-án kezdődött meg a teljes zsidó lakosság deportálása. A vészkorszakot csak a töredékük élte túl.