Mint mondta: a műszaki egyetem professzorai közül többen folyamatosan részt vettek a védekezési munkálatokban, folyamatos elemzések készítésével, és egyfajta hátteret, tudományos biztonságot nyújtottak a védekezéshez. „Hálásak vagyunk nekik” – jegyezte meg.

A kormányfő, hangsúlyozva, hogy a Magyar Műszaki Értelmiség Napja egyre fontosabb esemény, kiemelte: egyre világosabb mindannyiunk előtt, hogy Magyarország felemelkedésében a műszaki értelmiség egyre inkább kulcsszerepet tölt be, ami erősödni fog a jövőben.

"Valószínűleg az értelmiség az a fajta ember lehet, akit a megértés szenvedélye űz. A műszaki értelmiséget pedig a műszaki természetű világ megértésének szenvedélye űzi” – fogalmazott a miniszterelnök. Ez egy rendkívül értékes szenvedély – mutatott rá.

Hangsúlyozta, hogy ez egy olyan értékes tudás, amit itthon kellene hasznosítani, azonban ez egyben egy nemzetközi tudás és szenvedély is, ezért igazán jól a szakmát elsajátítani világlátás és világjártság nélkül ma már elég nehéz. Ennek kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a mi felelősségünk az, hogy a világjárt, tehetséges szakembereink értelmét lássák, hogy visszatérjenek Magyarországra.

Egyúttal biztosította a hallgatóságot, hogy ennek nem pénzügyi okai vannak. Továbbá az Akadémia Lendület programjára utalva elmondta: ha egy intézmény átalakítja saját magát, ha értelmes szerkezetet hoz létre, ha meg tudja győzni a közpénzzel gazdálkodó döntéshozókat, hogy ebbe a szerkezetbe már érdemes pénzt elhelyezni, akkor az ilyen programok - mellyel hazahívtak számos tehetséges kutatót - megindulhatnak.

„Ha jól megnézik, az Akadémia költségvetéséből egyetlen forintot sem vontunk el”, annak ellenére, hogy az unióval folytatott vita miatt jelentős költségvetési forrásokat kellett zárolni – emelte ki. Ezzel összefüggésben közölte: hasonló viszonyt kívánnak kialakítani az egyetemek irányába is, ugyanis, mint mondta: nyilvánvaló, hogy értelmiséget az egyetemeken kell képezni.

„Szeretnénk, ha az egyetemi világ is átmenne azon a változáson, amin már jó néhány intézmény átment. Fogadóképes, minőségelvű, hatékony, és a korábbi hibákat elkerülni képes egyetemi szerkezetet szeretnénk látni” – fogalmazott Orbán Viktor. Amint ez létrejött, az összes működéshez és fejlesztéshez szükséges forrás is rendelkezésre fog állni – szögezte le.

Vissza kell találni a termelő gazdasághoz

Orbán Viktor emlékeztetett rá, a londoni elemzők a válság kitörésekor tévedtek abban, hogy a krízis nem fogja elérni Európát, illetve, ha mégis, akkor sem jelent komoly veszélyt az unió pénzügyi és gazdasági rendszerének stabilitása miatt. Hozzátette: az unió ezzel szemben fennállásának talán legsúlyosabb válságát éli meg. Úgy fogalmazott, az elemzők tévedése nem a felkészültség hiányából ered, hanem „arról van szó, hogy az a jelenség, amit pénzügyi válságnak nevezünk, sokkal mélyebben gyökerezik annál, mint a gazdasági adatok, grafikonok vagy elemzések sejtetik velünk. Az elhúzódó európai válság igazi oka a világ átrendeződésében keresendő – szögezte le.

Mint mondta, a nyugati kultúra az elmúlt ötven évben fokozatosan háttérbe szorította a termelő munka iránti elköteleződését, ennek következtében az egyre inkább keletre helyeződött át. A munkáról való gondolkodás megváltozása általános értékvesztéshez vezetett; meggyőződésem szerint a válság igazi oka itt keresendő, ezért az orvosságot is itt kell alkalmaznunk – hangsúlyozta a kormányfő. Rámutatott, az európai világnak vissza kell találnia a termelő gazdasághoz és a munkaalapú társadalmakhoz.

Mi, magyarok egy 180 fokos fordulatot hajtottunk végre; az utolsó pillanatban, de még időben ismertük fel azt a történelmi lehetőséget, ami a válság sújtotta kontinensen Közép-Európa számára kínálkozik – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, a válság ugyanis nemcsak kihívás és baj, hanem lehetőség is. Hazánk helyzetéről szólva elmondta, Magyarországon a befektetők ma egyszerre találnak jól képzett, dolgozni akaró, megfizethető munkaerőt és tudást.

Kiemelte, egy olyan gazdasági megújulás idejét éljük, amikor a döntéseink a magyar gazdaság igényeihez igazodnak: az adórendszer nem a munkát, hanem a fogyasztást terheli, a multicégek hazánkat már nem meghódítandó piacnak, hanem a magyar emberek által lakott szövetséges partneri országnak gondolják el. Lassacskán egy olyan munkaerőpiacot látunk magunk előtt, ahol a keresleti és kínálati oldal kezd összhangba kerülni egymással, mert az oktatási rendszer olyan piacképes szaktudást biztosít majd, ami a nálunk befektető cégek érdekeinek is megfelel – fűzte hozzá. Közölte azt is, ezt a célt szolgálja az új szakképzési törvény is, a duális rendszer ugyanis a vállalkozások és az iskolák közös feladatvállalásán alapszik.

Elismerik az eredményeket

A magyar gazdaság számára a szaktudás, ezen belül kiemelten a műszaki szaktudás az az erőforrás, amelynek segítségével meg tudjuk valósítani Magyarország újraiparosítását – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, az ország gazdasági átalakításának nagy része már megtörtént, és az eredményeket is egyre inkább elismeri a külvilág. Jól látható, hogy azoknak a megoldásoknak, amelyek a bankadót, a multiadót, a termelést terhelő adók, a megélhetési adók csökkentését helyezik a középpontba, egyre több elemét veszik át Európa más országaiban is – hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök példaként Lengyelországot említette, ahol négy százalékkal mérsékelték a rezsit.

Orbán Viktor szólt arról is, a cél az, hogy Magyarország Európa kiemelt termelési központja legyen, és ezen belül az európai autóipar egyik meghatározó központjává váljon. A mai napon átadjuk az Audi újabb gyárát, ez arra bizonyíték, hogy jó ütemben haladunk ezen az úton – jegyezte meg.

„Ezek nagyszerű hagyományok”

Tájékoztatott arról is, hogy hazánk Európának a harmadik legerősebb országa abból a szempontból, hogy a teljes nemzeti össztermékhez az ipari termelés milyen mértékben járul hozzá. Csak a németek és a csehek előznek meg minket, ők is csak egy orrhosszal – tette hozzá.

Ha a statisztikákat nézzük, akkor könnyen lehet, hogy a következő, egy év múlva esedékes alkalommal, ha a tendenciák folytatódnak, már azt mondhatjuk, Magyarország az első helyen áll e tekintetben, vagyis Magyarország újraiparosítása sikertörténet lehet egy éven belül – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor elmondása szerint mi, magyarok a műszaki tudományok területén hagyományteremtő népnek számítunk, amire büszkének kell lennünk. Jedlik Ányos nélkül nem ismernénk a dinamót, sem az elektromotor működési elvét. Ganz Ábrahám találmányai a magyar kohászatot tették világhírűvé, Mechwart András pedig feltalálóként és gyáriparosként elérte, hogy a 19. században a magyar villamos és gépipar egész Európában elismert és követendő mintát jelentett – sorolta a kormányfő, hozzátéve, „ezek nagyszerű hagyományok”.

A miniszterelnök úgy folytatta, ez a hagyomány „egyfajta búvópatakként” még akkor is tovább élt a társadalomban, amikor a kommunizmus 40 éve alatt a munka és a kreativitás elé sorolták a párthűséget. Elég volt egy német cég és egy magyar egyetem találkozása itt Győrben, és a magyar műszaki mérnökképzés az egész ország számára látható módon visszanyerte régi tekintélyét Ehhez az együttműködéshez, amit itt ma ünneplünk, szükség volt a győri Széchenyi István Egyetem vezetőire, akik előrelátóan döntöttek, mikor elhatározták, hogy a piaci igényeknek megfelelően átalakítják képzési rendszerüket – mondta Orbán Viktor.

Úgy folytatta, mindehhez szükség volt egy világmárkára, az Audira is, amely 180 lehetséges helyszín közül 1992-ben Győrt választotta új motorgyára számára. A kormányfő szerint ez azért történhetett meg, mert a német cég biztosnak érezte azt a szakmai hátteret, amit itt talált. Az elmúlt 20 évben felfutó termelés jól mutatja, hogy az idő őket igazolta – húzta alá Orbán Viktor.

A miniszterelnök felidézte, 1997-ben még csupán egy választható, német nyelvű kurzust tartottak a győri egyetemen az Audival kapcsolatban, de az ezt követő tíz év során már az Audi és az egyetem együttműködése három tanszékké nőtte ki magát, 2011-ben létrejött az Audi Hungária járműmérnöki tanszékcsoport, amely a tervek szerint az idei évben járműfejlesztési tanszékké fejlődik. Orbán Viktor elmondása szerint ezek az eredmények, a tanszékek színvonala és a hallgatók különböző nemzetközi versenyeken elért eredményei azt bizonyítják, hogy „a magyar műszaki értelmiség megfelel küldetésének”. 

A kormányfő kitért rá, a győri egyetemi képzés átalakításának eredményeképpen ma elmondható, hogy az Audi üzemében dolgozó 1331 fős mérnöki állományból 539 mérnök itt végzett Győrben. Ez az együttműködés piac, gazdaság és felsőoktatás között, ami szerintünk megmutatja, merre van a jövő – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki a kormány kiemelt céljának nevezte a munkaalapú gazdaság teljes feltételrendszerének megteremtését Magyarországon. A kormányfő nemcsak arra van szükség, hogy a nagynevű világcégek újabb és újabb befektetéseket valósítsanak meg hazánkban, hanem arra is, hogy a célokhoz hozzá tudjuk igazítani a teljes magyar szakképzési rendszert, a szakmunkásoktól égészen a mérnökképzésig. A munkaalapú társadalom csak akkor működőképes, ha megfelelően kiképzett közlegényei és tisztjei is vannak, ha minden egyes szereplője tudja a saját feladatát, és képes megbízni a másik munkájában és szakértelmében is – zárta beszédét Orbán Viktor.

Cikk:	A munkaalapú gazdaság lehet a siker kulcsa
Cikk:	"Magyarország megérdemli, hogy sikeres legyen"