Jelenleg több mint 800 kilométeren folyik árvízi védekezés Magyarországon. A tízórás adatok alapján a kitelepítettek száma 1226, a védekezésben 13 700-an vesznek részt, akik több mint 1200 technikai eszközzel dolgoznak a gátakon, csaknem tízmillió homokzsákot építettek be eddig, és 180 ezer köbméter homokot mozgattak meg - sorolta az adatokat a kormányszóvivő.
   
Közölte azt is, hogy a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács jelentése szerint az összefogás számlaszámára és az adományvonalra eddig mintegy 260 millió forint érkezett. Tájékoztatása szerint az árvízi helyreállítási megbízottnak kinevezett Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató miniszterelnöki megbízottként végzi majd munkáját.
   
Giró-Szász András megismételte, hogy a kormány mérlegeli pályázat benyújtásának lehetőségét az EU szociális alapjához az árvízi károk miatt. Erre az első káresemény bekövetkeztétől számítva tíz hét áll rendelkezésre. Fontos előfeltétele a sikeres pályázatnak a károk pontos felmérése és dokumentálása - fejtette ki, jelezve ugyanakkor, hogy a szociális alaphoz abban az esetben lehet fordulni, ha az adott tagállam GDP-jének 0,6 százalékát eléri a kár, ami Magyarország estében 160 milliárd forintot tesz ki.
   
Az alapból egyébként csak közkiadások, állami tulajdonban keletkezett károk, elsődleges veszélyhelyzeti tevékenységek és a helyreállításhoz nélkülözhetetlen intézkedések finanszírozására van mód - hívta fel a figyelmet. A magánszemélyeket és vállalkozókat ettől függetlenül azért kérték káruk bejelentésére az államnak, mert az uniós számításnál azok is beletartoznak a teljes kárösszegbe. Ők azonban a biztosítójuknak is jelezzék kárigényüket - emelte ki a szóvivő.
   
Megerősítette azt is, hogy a szúnyogirtási teendőket a jövőben központilag, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítása alatt oldják meg. Kérdésre válaszolva közölte: a dunai árvíz is bebizonyította, hogy a mobilgát egy megkerülhetetlen, hasznos, életet és vagyont mentő berendezés.