A kormány és a kormánypártok három ponton kezdeményezik az alaptörvény módosítását, a módosítást pénteken nyújtják be az Országgyűlés elé – jelentette ki Gulyás Gergely. A fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, a módosítás reakció a Velencei Bizottság jelentéstervezetére, az Európai Bizottság (EB) által megfogalmazott kritikákra, valamint tükrözi a miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke közötti egyeztetés eredményét is.

Emlékeztetett arra, az EB arra kérte a magyar kormányt, hogy az alaptörvényt oly módon módosítsa, hogy az Európai Bíróság döntéséből származó fizetési kötelezettség esetén ne lehessen nevesített adót kivetni. Az volt a véleményünk, hogy ez evidencia – jegyezte meg.

A kormánypártok lemondanak az ügyáthelyezés lehetőségéről, töröljük ezt az átmenetinek szánt lehetőséget – tájékoztatott. Ugyanakkor megjegyezte, ez a gyakorlat Európa más államaiban is létezik, ráadásul az előző kormány idején hazánkban is gyakran alkalmazták. Úgy fogalmazott, az a „normális, ha mindenki a lakóhelyéhez legközelebbi bíróságon tudja a saját ügyében az igazságot keresni”, bár a fővárosban és Pest megyében nagyon leterheltek a bíróságok, ami jelentősen lassítja az ügymenetet. A módosítás kapcsán egyeztettünk az Országos Bírói Hivatallal is, a szükséges intézkedéseket meg fogják tenni- fogalmazott, kiemelve, új bírói státuszokra és épületekre is szükség lesz majd.

Szólt arról is, hogy Orbán Viktor és Paczolay Péter közötti egyeztetés eredményeképpen a bírói kezdeményezésre történő soron kívüli Ab-felülvizsgálat határideje harmincról kilencven napra módosulhat. A miniszterelnök arra is ígéretet tett az Alkotmánybíróság elnökének, hogy az alkotmánybírósági törvény módosításának elfogadását megelőzően ki fogjuk kérni az Alkotmánybíróság véleményét – hívta fel a figyelmet.

Gulyás Gergely a kampányok ügyében úgy fogalmazott, „alapvetően megváltoztak a körülmények”. A fideszes politikus rámutatott, 2013 áprilisában az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott egy Egyesült Királyság elleni eljárásban, amely a fizetett politikai hirdetésekkel volt kapcsolatos. A bíróság kimondta, az európai emberi jogok egyezményével összhangban áll a brit szabályozás, ami a negyedik alkotmánymódosításon alapuló magyar szabályozáshoz hasonló, és egyértelművé tette, hogy ez a modell hozzájárulhat egy demokratikus társadalomban folyó politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához – szögezte le.

Mint mondta, a brit szabályozást már több  fórumon felülvizsgálták, és mindig arra a következtetésre jutottak, hogy a „közvélemény-befolyásolás torzulásának elkerülése érdekében fenn kell tartani a fizetett politikai reklámok tiltását”. Hozzáfűzte, azzal is indokolják a döntést, hogy ezáltal olcsóbbá válik a kampány, csökken a támogatók befolyása a pártok döntéseire, és egyenlő helyzetet teremt a pártok között.

Az Emberi Jogok Bírósága szerint a brit szabályozás nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy az európai országok döntő többségében valamilyen formában korlátozzák a politikai reklámok közzétételét a hagyományos elektronikus médiában. Mivel nem alakult ki egységes európai gyakorlat ezen a téren, ezért a strasbourgi bíróság szerint széles mérlegelési lehetősége van az egyes európai országok jogalkotóinak – emelte ki.

Gulyás Gergely kijelentette, a létező viták ellenére a kormány továbbra is kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal. A módosítást nem kezeljük politikai presztízskérdésként, ha az unió jogrendjén kívül a módosítás a magyar nemzeti érdekkel is összhangban áll – szögezte le. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, örülnének neki, ha a baloldali ellenzéki pártok is így tennének, és „nem az Európai Uniót képviselnék Magyarországon, hanem Magyarországot az Európai Unióban”. Úgy gondoljuk, az uniós tagság minden hazánkkal szembeni méltánytalanság és kettős mérce ellenére, lényegesen több előnnyel jár, mint amennyi hátránnyal, és kevesebb lenne a méltánytalanság és a kettős mérce, ha a balliberális ellenzék a kormány, és nem az ország ellenzékeként viselkedne – hangsúlyozta.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az alkotmánymódosítást ősszel tárgyalja az Országgyűlés.

Cikk:

Döntött a kormány az alkotmánymódosításról