Eldőlt az Európai Parlament 2014 utáni összetétele

Az Európai Parlament mai plenáris ülésén nagy többséggel fogadta el az Európai Tanács azon határozatát, amely az EP következő, 2014-től 2019-ig tartó ciklusára határozza meg a tagállamok közti mandátumelosztást. A korábbi elosztás módosítására egyfelől azért volt szükség, hogy azt a legutóbbi EP-választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés követelményeihez igazítsák, másfelől pedig, hogy helyet biztosítsanak a most júliusban csatlakozó Horvátország tizenegy képviselőjének.

Létrehozva: 2013. június 12., 13:35	nyomtat	küld

A Szerződésben lefektetett eljárás értelmében az Európai Parlament márciusban szavazta meg 2014-es összetételére vonatkozó javaslatát. Ezt követően az Európai Tanácsban a tagállamok egyhangú döntésével lett elfogadva az a határozattervezet, amely az EP mostani jóváhagyásával lép életbe.

"Kiemelt jelentőségű az egész Parlament, de még inkább a közepes méretű tagállamok - így Magyarország - számára, hogy a Tanács gyakorlatilag változatlan formában fogadta el az EP eredeti javaslatát" – mondta el Schöpflin György fideszes EP-képviselő a szavazást követően. "Köszönhető ez annak, hogy az év elején az Európai Parlamentnek olyan kompromisszumos szöveget sikerült a Tanács asztalára letenni, amely leginkább számíthatott a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására" – tette hozzá. Ennek értelmében Magyarország tíz másik, közepes méretű tagállammal együtt egy-egy mandátumot ad át a most belépő Horvátország számára.

"A nagyobb tagállamok részéről azonban folyamatos a nyomás, hogy a 2019-es ciklustól kezdve egy új, a népességi adatokon alapuló egzakt számítási módszer alapján történjen a mandátumok elosztása. Mivel az elmúlt időszakban is napvilágot láttak olyan javaslatok, amelyek értelmében hazánk négy-öt mandátumtól is eleshetett volna, nem tudni pontosan, hogy egy ilyen metódus hogyan érinti majd a Magyarországhoz hasonló méretű, demográfiai és migrációs problémákkal is küzdő országokat" – hívta fel a figyelmet Schöpflin.

"A kis- és közepes méretű tagállamok Parlamentben, illetve Tanácsban történő együttműködésének eredménye, hogy a 2019-es módosítás szükségessége mellett az is bekerült a ma elfogadott szövegbe, hogy bármilyen felülvizsgálatnak össze kell kapcsolódnia a teljes intézményrendszer egyensúlyának megőrzésével" – mutatott rá a néppárti képviselő. "Az uniós döntéshozatali mechanizmus felülvizsgálata, és közben a kisebb tagállamok méltányos képviseletének megőrzése majd a 2015-ben várható Konvent feladata lesz. Most azonban egy komoly küzdelem végéhez értünk, amelyben Magyarország számára jó kompromisszum született" – zárta értékelését Schöpflin György.

(fidesz.hu)