Kiemelte: ennek fontos része az is, hogy a kormány stratégiai együttműködési megállapodásokat kötött, illetve köt a Magyarországon működő, nagy nemzetközi háttérrel rendelkező cégekkel, a keleti nyitást tekintve pedig olyan országokkal keresett szorosabb együttműködést, amelyek gazdasága a válság ellenére is képes volt növekedni.  Az államtitkár hozzátette: a kormány létrehozta a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amelynek feladata, hogy a kis- és  közepes vállalkozásokat segítse a külpiaci tevékenységükben, mert ugyan a hazai kkv-k foglalkoztatják a magyarországi munkavállalók 75 százalékát, de az exportból csak 20 százalékban részesednek. Magyarországon 2500-3000 olyan kkv működik, amelyek képesek exportra termelni, szolgáltatást előállítani, a kereskedőház ezeknek a kivitelét erősíti majd - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a kormány célja az, hogy öt éven belül az export egyharmada az Európán kívüli országokba irányuljon.
   
Az államtitkár elmondta: legközelebb, még várhatóan júliusban Pekingben nyílik majd magyar kereskedőház, de még 2013-ban megnyílik egy-egy ilyen intézmény az Egyesült Arab Emirátusokban és Szaúd-Arábiában, Kazahsztánban pedig a közelmúltban nyitottak kereskedőházat. A szaúdi fővárosban, Rijadban egyúttal folytatódik majd a magyar fővárosban elindított magyar-arab fórum - tette hozzá Szijjártó Péter. Az államtitkár kiemelte: az Európán kívüli kapcsolatok erősítésében - a tervek szerint - 2015-ben az észak-afrikai államokra, míg 2016-ban Dél-Amerikára helyeződik át a hangsúly.
   
Elmondta azt is: a keleti nyitás elősegítése érdekében a kormány átszervezte a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (a HITA-t), az Eximbank és a Mehib pedig közösen annak a 2500-3000 magyar kkv-nak segít export-előfinanszírozással vagy például kedvezményes hitellel, amelyek képesek előállítani exportképes termékeket, vagy szolgáltatásokat, de csak támogatással tudják áruikat, illetve szolgáltatásaikat piacra vinni. A keleti nyitás és a kkv-kat erősítő eszközök között említette Szijjártó Péter a stratégiai megállapodások rendszerét is, mert ezek egyik fontos pontja a nemzetközi cégek beszállítói láncának bővítése, ebben a magyar kis- és közepes vállalkozások részvételének erősítése.
   
A Magyarországon működő nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodások azért fontosak, mert ha a beszállítói kapcsolatokban elégedettek lesznek a magyar kis-, vagy közepes céggel, akkor hosszabb távon a magyar kkv egy globális beszállítói hálózat része is lehet - mondta. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy az Audi és a Daimler Magyarországra hozta gyártókapacitásának jó részét, hisz az Audi a magyar beszállítóinak évente 450 milliárd forintot fizet ki áruikért, szolgáltatásaikért. Rámutatott: a világ 20 elsőkörös beszállítói közül 16 már itt van Magyarországon, és az is jellemző, hogy a kormány eddig 26 Magyarországon tevékenykedő nemzetközi nagy céggel kötött stratégiai megállapodást, közülük 7 amerikai multinacionális vállalat, ez is mutatja, milyen erősek az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok.
   
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban részletesen ismertette: a GE Hungary Kft. mintegy 2000 magyarországi telephelyű beszállítóval rendelkezik, a National Instruments Hungary Kft. 720 magyar beszállító vállalat mellett K+F mérnöki kapacitással bír, a Jabil Circuit Magyarország Kft. körülbelül 100 magyar beszállítót foglalkoztat, a Siemens Zrt. hagyományosan jó kapcsolatot épített ki a magyar beszállítókkal, így több mint 1000 magyar beszállítóval működik együtt, know-how és termelési kapcsolatban.
   
Elmondta: az Ericsson Magyarország Kft.-nél K+F tevékenység zajlik, a Huawei Technologies Hungary Kft. bérgyártást folytat Pécsett, közvetetten a Microsoft Magyarország Kft. 20 000 magyar dolgozónak ad munkát beszállítóin keresztül, valamint az IBM Magyarország Kft. 30 százalékos beszállítói aránnyal rendelkezik, ennek következtében mintegy 5000 magyar dolgozónak ad munkát beszállítóin keresztül.
   
A keleti nyitást erősítő eszközök közé sorolta az államtitkár az úgynevezett kötött segélyhiteleket is, amelyek szintén erősíthetik a magyar kkv-k külpiacra történő kivitelét. Szijjártó Péter elmondta: segélyhitelek alapján Vietnamban 12 magyar vállalkozás kapott engedélyt sertésexportra, az ilyen hitelek keretében magyar vállalkozások exportálhatnak baromfit és naposcsibét (a szükséges állategészségügyi bizonyítványokat parafálták), magyar cég épít onkológiai kórházat 60 millió euróért kötött segélyhitelből a távol-keleti államban, és magyar cég kezdi meg egy vietnami tartomány népesség-nyilvántartó rendszerének létrehozását 10 millió euróért, kötött segélyhitelből, a szerződést már aláírták. Ugyancsak magyar cég építi ki egy vietnami tartomány víztisztító rendszerét, kötött segélyhitelből 10 millió euróért - részletezte az államtitkár a konferencián.

Még több stratégiai megállapodást köthet a kormány

Akár ötven fölé is nőhet azon külföldi nagyvállalatok száma, amelyekkel stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormány - nyilatkozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a Világgazdaságnak. A lap csütörtöki számában megjelent interjúban Szijjártó Péter kifejtette: a program - amelynek keretében már 26 céggel van megállapodás - felkeltette a vállalatok érdeklődését a kormánnyal folytatott rendszeres konzultáció lehetősége miatt. Ez pedig versenyelőnyt jelenthet az egyes cégek számára saját vállalatcsoportjukon belül az újabb beruházási helyszínek kiválasztásakor.