A program egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte, hogy az évtized végére a Magyarországon kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,2 százalékáról 1,8 százalékra emelkedjen. Emlékeztetett: ma a ráfordítások közel kétharmadát a vállalati szektor adja, és ezt a "helyes irányt" meg kívánja tartani a kormány a jövőben is. Másik fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a jelenlegi 37 ezer kutató száma 2020-ra több mint 50 ezerre bővüljön Magyarországon.
   
Cséfalvay Zoltán szerint a gazdaságösztönzésben a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) kiemelt szerepet kap az új, hétéves uniós költségvetési ciklusban. Ennek során a támogatások közel 8 százalékát fordíthatják KFI célokra - tette hozzá. A gazdasági tárca kiemelt fontosságúnak tartja a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásának a hagyományos, vissza nem térítendő eszközöket alkalmazó programokon túlmutató, "piacközeli" pénzügyi eszközökkel való segítését is. Ilyenek például a kombinált hitelek, a visszatérítendő támogatások, a garancia, a tőkealapú finanszírozás.
   
A stratégia egyik célja az egyetemi szférából kikerülő technológiai vállalatok segítése

Az államtitkár alapkérdésnek nevezte egy olyan támogató környezet felépítését, amelynek "egyes elemei már láthatóak, de bizonyos elemek még hiányoznak". Sikernek nevezte a kockázatitőke-finanszírozás területén elért áttörést, amely nagyban hozzájárult a technológia-orientált kisvállalkozások megerősödéséhez. Most indul a vállalati start-up "inkubációs" program, és tovább kell lépni az egyetemek és vállalatok intézményesített együttműködésében. 
   
A stratégia egyik célja az akadémiai, egyetemi szférából kikerülő technológiai vállalatok segítése, illetve az ipari, valamint az alkalmazott kutatás-fejlesztést jobban támogató intézményrendszer kialakítása - tette hozzá. Az államtitkár szerint a stratégia végrehajtása során a K+F adóoldali ösztönzésének további bővítésére van szükség, amellyel kapcsolatosan külön munkacsoportot hoz létre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiemelte: miután a kormány számára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala révén rendelkezésre áll egy ellenőrizhető K+F-minősítés, biztosítható, hogy az ilyen adókedvezményeket valóban a kutatás-fejlesztést végző vállalatok vegyék igénybe.
   
Cséfalvay Zoltán a stratégiával kapcsolatosan megjegyezte: a tárca ősszel hirdette meg az innovációs stratégia első tervezetét, majd országos konzultációs sorozat eredményeként több mint 500 szereplő észrevételeit figyelembe véve terjesztette a kormány elé az elkészült stratégiát.