Varga Mihály előadásában emlékeztetett, a kormány megalakulásakor két nagy problémával szembesült, az államadóssággal és az adósságcsapdával, valamint a rossz foglalkoztatási helyzettel. Felidézte, 2010-ben hazánk gazdasági szempontból a tíz legveszélyesebb ország közé tartozott, Görögországgal voltunk egy kalapban. A mediterrán országgal kapcsolatban megjegyezte, éppen most ismeri el a Valutaalap, hogy az a válságkezelés, melyet ott alkalmaztak, nem volt megfelelő. Magyarország nagyon helyesen döntött 2010-ben, amikor feltételekhez kötötte további tárgyalásait a Valutaalappal - fűzte hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter aláhúzta, 2010-ben szinte mindenki el volt adósodva az országban. El volt adósodva a központi költségvetés, a kincstár, el voltak adósodva a vállalkozók, a háztartások - sorolta. 2004 és 2008 között ugyanis minden kontroll nélkül lehetett hiteleket felvenni, és az illetékes hatóságok azzal sem nagyon foglalkoztak, hogy az eladósodás másik ország valutájában történik – tette hozzá. Elmondta azt is, 2002 és 2010 között az államadósság 12 ezer milliárd forinttal nőtt, a kamatkiadások évente 1000-1200 milliárd forintos terhet jelentenek.

A politikus hangsúlyozta, Magyarország elvesztette a gazdasági függetlenségét és a versenyképességét, ezért 2010-ben a kormány az adósságcsapda felszámolásába kezdett. Mára hazánk azon öt európai ország között van, amely csökkenteni tudta adóssága mértékét – fűzte hozzá. Emlékeztetett,  2002-ben amikor a baloldal átvette a kormányzást, az államadósság mértéke 52-53 százalék volt, 2010-ben amikor a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást, az  államadósság 83 százalék volt. Az év végére ez a szám 78 százalék körül lesz, jövőre pedig 77 százalékos lehet. Legkésőbb 2014-ben visszafizetjük azt az IMF- hitelt, amit 2008-ban a Gyurcsány-Bajnai-féle vezetés vett fel – jelentette be Varga Mihály. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az államháztartás hiányát is sikerült az elvárt, 3 százalék alatti szintre csökkenteni.

A politikus emlékeztetett arra is, hogy a magyar családok 2002 és 2010 között drámai módon eladósodtak, a devizahitelek összege 140-szeresére nőtt. Most már nem oszthatják a bankok a devizahiteleket nyakló nélkül, a végtörlesztés segítségével 170 ezer hiteles menekülhetett meg az adósságcsapdából, és eddig több mint 150 ezer család élt az árfolyamgáttal – sorolta a kormány intézkedéseit Varga Mihály. A politikus kitért az ócsai lakóparkra is. Varga Mihály szerint ez egy olyan kísérlet, amely lehetőséget ad a családoknak az újrakezdéséhez, és hangsúlyozta, meg kell várni, mi lesz ebből a programból, ez egy jó program lehet.

Varga Mihály kitért a foglalkoztatás kérdésre is. Emlékeztetett, a szocialista kormányok alatt a munkanélküliség megduplázódott, a foglalkoztatottak száma pedig csökkent. Ma többen dolgoznak Magyarországon, mint három évvel ezelőtt, 140-150 ezerrel több embernek van munkája, és csökkent a munkanélküliségi ráta, és több ember számára kínálnak lehetőséget a munkaerőpiacra történő visszatérésre – tette hozzá. Elmondta az is, nem maradhatott a korábbi segélyrendszer, mert ha segélyből valaki meg tud élni, akkor nem kényszerülnek többen arra, hogy munkán keresztül jövedelemből éljenek. A miniszter a foglalkoztatás kapcsán kitért a munkahelyvédelmi akciótervre is.

A politikus az adórendszer átalakításáról is beszélt. Aláhúzta, a bevezetett egykulcsos jövedelemadó-rendszer többletmunkára ösztönöz, az adókedvezmények pedig támogatják azokat, akik munka mellett gyermeket nevelnek. Arról is beszélt, hogy a minimálbér 5,4 százalékkal, a szakmunkás minimálbér pedig 5,6 százalékkal emelkedett 2013-ban.

Varga Mihály kitért a rezsicsökkentésre is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rezsicsökkentés nemcsak a családokon segít, hanem növeli az ország versenyképességét is.