A külügyminiszter erről pénteken beszélt magyar újságíróknak, miután az olasz városban részt vett az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak az ülésén. A tárcavezető kiemelte: a kormány álláspontja továbbra is az, hogy az országban stabil a demokrácia és a jogállam, elkötelezettek az alapvető európai értékek és normák mellett, mindazonáltal készek folytatni a párbeszédet a magyarországi helyzetről.
   
Martonyi János emlékeztetett rá, hogy néhány napja műszaki hiba folytán felkerült a bizottság honlapjára a tervezet, holott azt nem szokták nyilvánosságra hozni. Az ott megjelent szöveghez képest sikerült lényeges javításokat elérni - mondta. Kifejtette: a hét elején a kormány beadta a részletes észrevételeit a szöveggel kapcsolatban, és több megállapítást, következtetést cáfolt. Ezt követően péntek reggel kaptak egy módosított szöveget, amely alapján a külügyminiszter felszólalt a bizottság ülésén, és további öt-hat pontban változtattak még a szövegen. Martonyi János kijelentette: ez azonban egy vélemény, amellyel lehet és kell is vitatkozni a továbbiakban, és a kormány ezt meg is teszi a következő napokban-hetekben. A kormány egyik fő kifogása a szakvéleménnyel kapcsolatban az volt, hogy a módosítások nem mindig tükröződtek megfelelően a következtetésekben. Emiatt kezdeményezték, hogy a szövegben ne az szerepeljen, hogy a kormány jogalkotásával "felülbírálja" az Alkotmánybíróság döntéseit, hanem az, hogy reagál azokra - magyarázta a miniszter.
   
A tárcavezető kifogásolta azt is, hogy a szöveg nagyrészt feltételezésekkel él, és azt emeli ki, hogy bizonyos kockázatok, veszélyek fennállnak. De a lehetőségek szintjén kell maradni, ha fenn is áll valamilyen kockázat, azt "majd megoldjuk mi" - közölte. Hozzátette: ebből a szempontból is sikerült javítani a szöveget. A külügyminiszter szerint a bizottság szakvéleményének semleges jogi megfontolásokon kell alapulnia, de úgy tűnik, ebben az esetben politikai megfontolások is érvényesülnek benne, ezért nem ért egyet a kormány több megállapítással. Mindez a Velencei Bizottság szakmai tekintélyét is kedvezőtlenül befolyásolhatja - mutatott rá Martonyi János, hozzátéve, hogy ugyanakkor a bizottság a kormány több észrevételét figyelembe vette.
   
A tárcavezető a közeljövő fontos eseményeiről beszélve elmondta: június 19-én szavaz az Európai Parlament (EP) LIBE bizottsága a Tavares-jelentés módosító indítványairól, 25-én dönt az Európa Tanács parlamenti közgyűlése arról, hogy megindítsák-e a monitoringeljárást Magyarországgal szemben, majd július 3-án az EP plenáris vitán szavaz a módosított Taveres-jelentésről.
   
A magyar kormányzati honlapon szerdán ismertették a kormány reagálását a negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatos szakvélemény-tervezetére. A kormány álláspontja szerint a Velencei Bizottság szakvélemény-tervezetének - amelyet a jelenlegi ülésen akarnak végleges formába önteni - súlyos hiányosságai vannak, részben ténybeli tévedések vagy félreértések miatt, és ezekkel a hiányosságokkal megfelelő módon foglalkozni kell ahhoz, hogy pontos, kiegyensúlyozott és tisztességes értékelést adhassanak az alaptörvény-módosításról.
   
Az Országgyűlés március 11-én fogadta el a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is. A negyedik alkotmánymódosítás tartalmazza egyebek között a hallgatói szerződések és az életvitelszerűen utcán tartózkodás szankcionálásnak lehetőségét, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedelmi tévékben.