Szalai Piroska kiemelte, Magyarországon jelenleg többen dolgoznak, mint 2-3 évvel ezelőtt és az évezred elején. Úgy fogalmazott, „a nők gazdasági szerepvállalása, munkaerő-piaci részvétele egyre inkább stratégiai kérdés lett”. A miniszteri biztos kitért rá, a magyar kultúra hangsúlyos része a család, melyen belül férfi és nő egyenlő értéknek tekinthető. A család biztonsága akkor teljes, ha mind a férfi, mind a nő biztonságban érzi magát, s számít az anyagi biztonság is, ezért nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyen munkája – mondta Szalai Piroska, aki kedvezőnek nevezte, hogy a nők jelenleg nem választani akarnak a munka és a család között, hanem egyszerre tartják fontosnak a foglalkoztatottságukat és a családi hátteret.
A miniszteri biztos ismertette, a női foglalkoztatottak aránya 2010-ig mintegy 50-51 százalékon állt, aminek köszönhetően hazánk e tekintetben lemaradt az unióhoz viszonyítva. Szalai Piroska emlékeztetett a kormányzat legfontosabb ígéretére, miszerint 2020-ig egymillió új munkahelyet teremt. Ehhez az egymillió munkahelyhez nekünk nőknek, illik 500 ezer munkahellyel hozzájárulni – mondta a miniszteri biztos, aki kitért arra is, 2012-ben 42 ezer fővel emelkedett a női foglalkoztatottak száma.
Szalai Piroska beszélt a magyar munkaerőpiac előnyeiről. Ezzel összefüggésben elmondta, Magyarországon a 40-55 közötti nők foglalkoztatási rátája körülbelül három százalékkal magasabb, mint az unióban. Azon nők foglalkoztatási rátája, akik legfiatalabb gyermeke 12 évnél idősebb, négy százalékkal magasabb, mint az uniós átlag – ismertette a miniszteri biztos, aki hangsúlyozta, Magyarországon a foglalkoztatott nők mintegy 74 százaléka diplomás végzettségű.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott, Magyarországon 2012-ben komolyabb női foglalkoztatás-bővülést sikerült elérni, mint korábban bármikor. Tavaly 52 százalék fölötti lett a 16-64 év közötti korcsoportban élő nők foglalkoztatási rátája, amit utoljára csak 1992-ben tudtunk kimutatni. A 2012-es emelkedés a negyedik legnagyobb az unióban. Magyarország a nők foglalkoztatása terén is jobban teljesít – összegezte mondandóját Szalai Piroska.
Kara Ákos beszédében arról szólt, a mai alkalommal azt szerették volna a közvélemény elé tárni, milyen módon lehet és kell segíteni a nők helyzetét a munkaerőpiacon. A kormánypárti politikus köszönetet mondott azoknak a hölgyeknek, akik munkájukkal segítették az árvízi védekezést a Szigetközben, Győr környékén, illetve Koroncón.
A fideszes honatya felidézte, a 2010-ben kiemelt célként határozták meg a foglalkoztatottak számának növelését, valamint azt, hogy segítsék a különböző munkaerő-piaci csoportokat. Kara Ákos kiemelte, a 2010-es kormányváltás óta 100 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek köszönhetően pedig 25 ezer gyesről, gyedről visszatérő nőnek tudott segítséget nyújtani a kormány abban, hogy megőrizzék munkahelyüket. A fideszes politikus fontos eredménynek nevezte, hogy az új Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaadók kötelesek részmunkaidőben foglalkoztatni a gyesről, gyedről visszatérő kismamákat.
Szalai Piroska előadásáról készült videó megtekinthető itt.
Kara Ákos kitért rá, az Első Munkahely Garanciaprogram a fiatal munkavállalókat hivatott segíteni és 2012-ben már 3500 fiatalnak tudták biztosítani a stabil munkahelyi hátteret. Jó úton járunk – jelentett ki az elmúlt három év kormányzati intézkedéseiről szólva a fideszes politikus.
Simon Róbert Balázs, győri alpolgármester a KSH 2011-es népszámlálási adatait ismertetve elmondta, az említett évben Győr lélekszáma 129.500 fő volt, amelyből a nők száma meghaladta a 68 ezret, azaz a teljes lakosság 52.5 százalékát tette ki. Győr-Moson-Sopron megyében a születéskor várható élettartam 2011-ben a férfiak esetében 72, a nők esetében pedig 79 év volt. Ez az adat országosan is a legkedvezőbbek közé tartozik – mondta az alpolgármester. Hozzátette, a Győrben élő 0-14 év közöttiek esetében a nők aránya 13 százalék, míg a 15-59 év közöttieknél már ugyanez az arány 61 százalék, az ennél idősebbek esetében pedig 26 százalék a nők aránya.
A nők között a legnagyobb létszámú évjáratokat a 30-39 évesek, illetve az 55-60 év közöttiek képviselik, együttes létszámuk meghaladja a 21 ezer főt, azaz a városban élő teljes női népesség 31 százalékát ezen két korcsoportba tartozó hölgyek teszik ki – tájékoztatott Simon Róbert Balázs, hozzátéve, a nyugdíjkorhatár emelkedésével várhatóan a középkorú, munkaképes nők egyre nagyobb létszámban és arányban jelennek majd meg a munkaerő-piacon.
A városvezető végül szólt arról is, a megyében jelentősen javult a népesség iskolázottságának aránya, a nők gazdasági aktivitását tekintve pedig megállapítható, hogy 2011-ben a 15-59 év közötti Győrben élő hölgyek 62 százaléka foglalkoztatott, míg a 60 évnél idősebbek 93 százaléka nyugdíjas.
Szász Ágota, az Audi Motor Hungária Kft. személyzet és szervezetfejlesztési főosztályának képviseletében arról beszélt, cégük célként tűzte ki, hogy üzemük járműszereldében dolgozó női munkatársainak arányát a 2011-es évben kimutatott 2,7 százalékról 10 százalékra növeljék 2013 végéig, valamint fokozzák a vállalat versenyképességét és megtartsák a „Legvonzóbb munkáltató” címet.
Az Audi képviselője a női munkatársak állami támogatással megvalósuló átképzési programjáról szólva – amely az Audi Akademie Hungaria és a Lukács Sándor Szakképző Iskola együttműködésével zajlik - elmondta, a képzés időtartama összesen 706 óra és idáig négy csoportot indítottak, összesen 99 fő részvételével, amelyből a képzés abszolválását követően 61 fő dolgozik jelenleg az Audi győri üzemében.