Az Orbán-kormány már a kezdet kezdetén - 1998 nyarán - "leszerelte" a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkor regnáló elnökét, Katona Tamást, hogy utódlását az Antall-kancellária egykori főtanácsadójával, Mellár Tamással oldhassa meg. Az átadás-árvételkor a Heti Válasznak nyilatkozó szem- és fültanúk állítása szerint, fenyegető hang csendült az éterből: "Most másodszor megyek el, de ígérhetem, harmadszor is visszajövök!" E mondat kiötlője - kizárásos alapon - csakis az imént említett Katona lehetett, hisz' a jelenlévők közül egyedül ő dobbantott többször a "cégtől" (1981-ben még mint a KSH Népességtudományi Intézetének munkatársa távozott).
Mivel a "hivatalból független" főstatisztikus rendszeres meghívottja volt a Horn-ciklus gazdasági kabinet-, illetve kormányüléseinek - sőt, a szocialista exminiszterelnök toptanácsadói közé is felfogadtatott (Kemenes Ernő egykori tervhivatali guru és Kornai János közgazdászprofesszor mellé) -, a Fidesz okkal dönthetett úgy, hogy nem tart igényt Katona szolgáltatásaira. (Összehasonlításul: az MDF holdudvarából ismert Mellár csak a - majdnem - politikamentes közigazgatási államtitkári értekezletre nyert állandó bebocsátást.)
A 2002-es váltás idején aztán makacsul tartotta magát a hír, hogy a statisztikai hivatal volt elnöke - ígéretének megfelelően - visszatér oda, ahonnan már kétszer távozott; annak rendje és módja szerint elkészültek és a kormányfő asztalára kerültek a Mellár-felmentésről szóló papírok - ám Medgyessy Péter mégis ellenállt a kísértésnek. Úgy tudjuk, ebben nagy szerepe volt a rendszerváltozás előtti idők KSH-elöljárójának, a néhai MSZMP budapesti bizottságából ismert (tehát: kiváló szocialista kapcsolatokkal rendelkező) Nyitrai Ferencnének, aki "tűzzel-vassal" küzdött Mellárért. Persze Katonának is termett némi babér: míg a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szekeres Imre a népesedési kormánybizottság tagjává avatta a statisztikust, Medgyessy "kibrusztolta" neki, hogy igazgatósági taggá válasszák az állami tulajdonú FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt.-nél.
A bennfentesek azonban már ekkor tudták, hogy "Katonában jóval több van" - hiszen a 2002-es voksolás előtt alaposan megágyazott a későbbi karrierjének (hogy ne mondjuk: valódi alkupozíciót harcolt ki magának az MSZP-vel és a miniszterelnökkel szemben). Egyfelől: a megyei pártlapok 1990-es eladásakor felhizlalt József Attila Alapítvány kvázialkalmazottjaként részt vett a szocialista párt választási programjának kidolgozásában. Aktív tagja volt Medgyessy legszűkebb - Gyurcsány Ferenc vezette - kampánystábjának, sőt, információink szerint, a párton kívüli kormányfőjelölt és a Kovács László vezette párt "állandó háborúskodásában" is egyértelműen Medgyessy mellé állt. Ám Katona igazi tőkéje a tudása; a Köztársaság téri szocialista bázis belvilágát ismerő forrásaink megerősítették, hogy a statisztikus-matematikus-informatikus szakember oroszlánrészt vállalt a párt által működtetett úgynevezett alternatív szavazatösszesítő rendszer - másképpen: integrált adatbázison alapuló, választásbefolyásoló-mozgósító apparátus - felépítésében. (Baja Ferenc volt kampányigazgató éppen a Heti Válasznak ismerte el: az MSZP a parlamenti választásokra készülve "egy generációval modernebb informatikai rendszert használt, mint a Fidesz".)
Hogy miért éppen a volt KSH-elnökre támaszkodtak a szocialisták? Azzal, hogy Katona Tamás 1981 és 1995 között - az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, illetve a Belügyminisztérium vezető beosztású munkatársaként - maga irányította a népességnyilvántartás számítógépes hálózatának kialakítását, mindent elsajátított adatbázistanból. S hát emlékezetes: ugyancsak a Horn-éra főstatisztikusa rukkolt elő a központi adategyeztető és -továbbító országos rendszer (kator) - később elhalt - tervével, vagyis hogy a köztartozások beszedésének elősegítésére vonják össze a KSH, az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség és a társadalombiztosítási önkormányzatok nyilvántartásait. Amellett, hogy a kor adatvédelmi biztosa, Majtényi László "az állampolgárok totális ellenőrzését szolgáló kormányzati törekvésként" élte meg a Katona-féle ötletet, az is kiderült: a KSH versenyeztetés nélkül, tárgyalásos eljárás során bízott meg egy magáncéget a kator-projekt kivitelezésére - potom 500 millió forint erejéig. (Ezután a "jutalom" sem maradt el: a közbeszerzési döntőbizottság 5 millió forint bírságot szabott ki a KSH-ra).
Bár papíron 2003-ban sem lehetett köze Katonának a KSH-hoz, a "harmadszor is visszajövök" ígéret mégis beérett. A miniszterelnök - akkori - kabinetfőnöke, Draskovics Tibor ugyanis tavaly februárban maga mellé vette, s helyettes államtitkári rangban kezdte irányíttatni vele a MEH gazdasági és társadalompolitikai titkárságát. E minőségében aztán már nyugodtan részt vehetett a Mellár Tamás vezette intézmény egzecíroztatgatásában: állítólag Katona intézte úgy, hogy a kormány vonakodjon elfogadni az országos statisztikai adatgyűjtési program 2004. évi tervezetét; ugyancsak ő "járt közben", hogy ezentúl a KSH is kalkulálja az államháztartási hiányt (relativizálandó Járai Zsigmond nemzeti banki számait); és persze ő érdeklődött leginkább - Mellár háta mögött, néhány más KSH-munkatársat felhajtva -, hogy vajon mitől lettek oly alacsonyak a statisztikai hivatal GDP-növekedési mutatói. (Pedig a hivatali folklór szerint - állítja KSH-s informátorunk - "nem Mellár, hanem éppen a kator-király elnöksége idején volt divat kozmetikázni a GDP-adatokat.")
Sokan Mellár Tamás idő előtti menesztése mögött is Katona ügyködését vélik felfedezni - amit igazolni látszik, hogy a KSH-elnöki szék jelenlegi tulajdonosa, Pukli Péter köztudomásúan a Horn-idők embere. Mert hiába állította Medgyessy Péter a Népszabadságnak, hogy most - Pukli személyében - "újra olyan statisztikus vezeti a KSH-t (...), akinek a tudását az előző kormány is elismerte azzal, hogy rábízta a statisztikai fejezettel kapcsolatos tárgyalásokat az EU-val", a valóság az, hogy - még az 1998-as választások előtt - Horn Gyula döntött így. A friss győztes, Orbán Viktor nem volt abban a helyzetben, hogy változtasson a delegáción (az EU már korábban iktatta a magyar tárgyalók névsorát), viszont amint tehette, lefokoztatta - a KSH statisztikai főtanácsadójává - az 1996 és 1998 között elnökhelyettesként mutatkozó, Katona-lekötelezett Puklit.
A tavaly év végi, illetve idei államátalakítás mérlege tehát a következő: a KSH élére végül nem Katona, hanem egy Katona-pártfogolt, bizonyos Pukli Péter került. A miniszterelnök kabinetfőnöke eközben olyasvalaki lett, akit - mivel elődje jelölte utódnak - csak Draskovics-klónnak becéznek az MSZP-ben. Tisztes neve: Katona Tamás. Az új pénzügyminiszter pedig az a Draskovics Tibor lesz, akinek az életrajzában ugyanazok a csomópontok (a PM közigazgatási államtitkára, a K&H Bank vezérigazgató helyettese) szerepelnek, mint László Csabáéban - az ex- és a leendő pénzügyér szakmai-politikai tejtestvérségéhez tehát kétség sem férhet.
Az elemzők - a változások után - végre markáns gazdasági-politikai fordulatot várnak. Pedig: csak egy gyors jelmezcsere történt. Semmi más.

Bódis András, Heti Válasz