A főpolgármester jelezte: meggyőződése, hogy pusztán a vízió kevés, a városfejlesztésnek átgondolt, előkészített terveken kell alapulnia. A legalapvetőbbnek nevezte, hogy a fővárosban olyan "egészséges, emberléptékű" fejlődés valósuljon meg, amely a sajátosságok megtartása mellett kompatibilis más európai nagyvárosokkal és közös trendek mellett találja meg Budapest saját lehetőségeit.
Tarlós István utalt arra: ehhez fel kell térképezni a meglévő erőforrásokat, és el kell érni, hogy a gazdasági, kulturális és társadalmi élet szereplői, a városlakók közös ügyként tekintsenek Budapest jövőjére. Ez a 2030-ig szóló fejlesztési terv központi célja - jegyezte meg. A főpolgármester azt mondta, hogy a "Duna - ha néha rá is ijeszt a városra, ha meg is tréfál bennünket - Budapest éltető eleme".
Kiemelte, hogy a folyónak mindig központi szerepe volt, eleinte a halászatban, a kereskedelemben, az iparban és a közlekedésben, ma pedig a turisztika területén és a vízhasznosításban. A Duna menti területek fejlesztési tanulmánytervére utalva Tarlós István leszögezte: a város még jobban szeretné kihasználni a lehetőségeket, élénkíteni a várost, s a kapcsolódó tervek mögött határozott kormányzati támogatás is van.