A már patinás rendezvénynek számító Városi Polgármesterek Randevúján, pénteken Békéscsabán Láng Zsolt, Budapest II. kerületének Fidesz-KDNP-s vezetője vehette át az Év polgármestere díjat. Az országgyűlési képviselőként is dolgozó politikust ebből az alkalomból kérdezte a Magyar Hírlap.

- A fővárosból elsőként lett ön az év polgármestere. Minek tudja be, hogy az országos szavazáson elnyerte a díjat?

- Június 11-én reggel értesítettek a Városi Polgármesterek Randevúja szervezői, hogy az általuk meghirdetett, egy hónapon át zajló internetes szavazáson én kaptam a legtöbb jelölést. Meglepett a hír, nem számítottam rá. Két okból is értékes számomra ez a díj: egyrészt, mert az alapítása óta először kapta meg budapesti polgármester, de azért is, mert bizonyára számos, II. kerületben élő polgár véleményét tükrözi. Minket leggyakrabban gondokkal, panaszokkal keresnek meg az emberek, de ez az elismerés azt is jelzi, hogy sokan figyelemmel kísérik és megbecsülik a munkánkat.

- Milyen helyi fejlesztésekre, intézkedésekre büszke igazán?

- Nagyon sok feladatot hajtottunk végre 2006 ősze óta. Mivel 1994-től részt veszek az önkormányzat munkájában, már jól ismertem a helyi gondokat, amikor polgármesterré választottak. Ez sokat segített abban, hogy terveinket hatékonyan és szervezett keretek között hajtsuk végre. Lakosságunk a kezdetektől érezhette, hogy érte dolgozunk. Ennek érdekében fejlesztettük intézményhálózatunkat és ellátórendszerünket. Egyetlen területet sem hanyagoltunk el, az elmúlt csaknem hét év alatt több mint tízmilliárd forintot fordítottunk az életkörülmények javítására. A legbüszkébb talán mégis arra vagyok, hogy akut, évtizedes gondokat oldottunk meg. Például a segítségünkkel épülhetett meg Pesthidegkúton a mentőállomás, ugyanott felszámoltunk egy lepusztult területet, s a helyén nyolcezer négyzetméteres parkot alakítottunk ki. Ennek szomszédságában avathattuk fel Pintér Sándor belügyminiszterrel a Hidegkúti Rendészeti Központot, s így, húsz év után, ismét van állandó rendőri jelenlét a városrészben. Ma már térfigyelő kamerarendszer is fokozza a biztonságot. Fontosnak tartom továbbá, hogy a belbudai rekonstrukcióval otthonosabb lett kerületünk a Lövőház utcától a Mechwart ligetig.

- Szerencsére a főváros II. kerületében sok a gyermekes család. Így, bár fejlesztések jócskán történtek, óvodai, bölcsődei férőhelyből talán soha sincs elég.

- Kerületünkben a 2000-es évek elejétől fokozatosan nő a gyermeklétszám. Ez igen örvendetes, de feladatot is ad önkormányzatunknak. Az óvodai helyek számát minden évben növelni tudtuk, szinte minden bölcsődénket, óvodánkat, iskolánkat - a lehetőségekhez mérten - felújítottuk és bővítettük. 2008-ban egy új óvodát, 2009-ben és 2010-ben két új bölcsődét adhattunk át. Az idén is folytatjuk bővítést a Törökvész úti bölcsődével. Hosszas előkészítő és szervezőmunkát követően az ősszel két új óvodát is megnyitunk, a Labanc úton és a Völgy utcában. Utóbbi 2007-es bezárásáig a Magyar Rádió óvodájaként működött, de a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal kötött szerződés alapján önkormányzatunk birtokába került az ingatlan. A tíz csoport befogadására alkalmas épületben itt nyílik meg szeptemberben az ország első ökumenikus óvodája. Bővül a Szemlőhegy utcai óvoda is, s jövő őszre - a törvényi előírásoknak megfelelően - minden háromévesnél idősebb kerületi gyereket el tudunk helyezni intézményeinkben.

- A kerület gazdálkodását még az ellenzék is rendre elismeri. Vajon minek köszönhető ez?

- 2002 és 2006 között szocialista-liberális vezetése volt az önkormányzatnak. Négyszázmillió forintos működési hiánnyal vettük át a kerületet, s ezt 2008 elejére sikerült ledolgoznunk. Azóta egyensúlyban tartjuk a költségvetést. De nemcsak a tervezésre fektetünk hangsúlyt, pénzügyi fegyelem jellemzi a végrehajtást. Ennek köszönhető, hogy elsősorban saját, illetve pályázati forrásokból, hitelfelvétel nélkül tudtunk nagyszabású fejlesztéseket végrehajtani.

- Összességében miként értékeli az elmúlt két-három év önkormányzatokat érintő parlamenti, illetve kormányzati döntéseit?

- Elkerülhetetlen volt az ország nagy ellátórendszereinek átalakítása, hiszen a második Orbán-kormány megalakulását követően kiderült, hogy hazánk gazdasága a vártnál is rosszabb helyzetben van. Alig három év alatt azonban sikerült a pénzügyi recesszióból kivezetni az országot. A korábban alulfinanszírozott, ezért veszélyesen eladósodott önkormányzati rendszer átalakítása sem várathatott magára. A közoktatást jellemző súlyos feszültségeket is kezelni kellett, hogy az új struktúra valódi esélyegyenlőséget teremtsen. Mint a parlament önkormányzati bizottságának elnöke, részt veszek a változások hatásait vizsgáló munkában. Úgy ítélem meg, a január óta hozott döntések is igazolják, hogy az átalakítás az emberek érdekét szolgálja.

- Fél évvel ezelőtt még nem árulta el, hogy országgyűlési képviselő, fővárosi politikus lenne, vagy inkább polgármester maradna. Már döntött?

- Változatlanul azt tudom mondani, hogy a II. kerületért szeretnék dolgozni a jövőben is. Nagyon sok fontos munka áll még előttünk, és a Békéscsabán pénteken átvett díj is arra ösztönöz, hogy még többet tegyek kerületünk nyolcvanhétezer lakosáért.

- A dunai árhullám idején az özönvízszerű esőzés a II. kerület egyes rakparti részein is óriási gondot okozott. Bármilyen pozitív vagy negatív hozadéka lehet ennek?

- A vészhelyzetben ismét megmutatkozott, hogy képes az ország az összefogásra. Kerületünkben június 8–9-én vált kritikussá a helyzet, mert a Margit hídtól a Batthyány térig tartó gátszakaszra óriási nyomás nehezedett. Tetézte a bajt, hogy szombat délután néhány perc alatt nagy mennyiségű csapadék hullott a környékre. Sokan ajánlották fel a segítségüket, és mi is kifejezésre jutattuk tevőleges szolidaritásunkat az árvíz sújtotta lakossággal. Az önkormányzati szövetségek június 7-i felhívását követően kerületünk, elsőként, mintegy 8,7 millió forinttal támogatta a védelmi és a helyreállítási munkálatokat. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet minden kerületi polgárnak, és egyáltalán mindenkinek, aki részt vállalt e rendkívüli össze­fogásból.