Magyarország nem pusztán a túlzottdeficit-eljárásból kell, hogy kikerüljön, hanem ezt az állapotot szükséges megvédeni is, hazánk pedig nem akar Málta sorsára jutni, amely fél év múltán visszakerült a szégyenpadra, jelentette ki Giró-Szász András.

Egyébként a Varga Mihály által bejelentett hétfői intézkedéssorozatban semmi újdonság nincs, s a kormányszóvivő emlékeztetett rá, hogy tavasszal nem ugyanazokat a makrogazdasági számokat jelezte előre az Európai Bizottság, mint a magyar kormány, s akkor a kabinet egyértelművé tette: bár nem ért egyet az Európai Unió prognosztizált adataival, három lépésből álló sorozatot hajt végre.

A  tranzakciós illeték emelése is főként a cégeket érinti

Giró-Szász kifejtette, ennek az első két lépése volt a zárolás és bizonyos állami beruházások felfüggesztése, s ezek a túlzottdeficit-eljárásból való kivezetést szolgálták. A mostani harmadik lépés pedig azt szolgálja, hogy ne kerüljünk vissza az uniós procedúra hatálya alá.

A szóvivő kitért arra is, a mostani gazdaságpolitika abban különbözik az előző kormányokéitól, hogy próbálja szétteríteni a terheket. Ráadásul az augusztustól hatályba lépő intézkedések nem a háztartásokra hárulnak leginkább, hanem a vállalati szektorra. Giró-Szász a tranzakciós illeték emelése kapcsán rámutatott: ez is főként cégeket érinti, mivel az volt a gyakorlat a vállalkozásoknál, hogy nagy összegben vettek fel készpénzt, és ebből fizették ki az alkalmazottakat. Magyarán, kikerülték az adó befizetését.

Egy átlag magyar háztartás számára a tranzakciós illeték megemelése nagyjából 100-150 forint pluszterhet jelent százezer forintonként. Végezetül Giró-Szász András a Magyar Hírlapnak elmondta: a kormány azzal kalkulál, hogy e héten pénteken az Ecofin megszünteti a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárást, ám az üzleti bizalom már akkor visszatért Magyarországra, amikor hazánk önállóan meg tudott jelenni devizakötvény-kibocsátással a piacon.