Giró-Szász András kormányszóvivő Az Estében hangsúlyozta, hazánknak nem szabad Málta sorsára jutnia az államháztartási hiány ismételt növekedésével. Máltát ugyanis korábban a túlzottdeficit-eljárásból kivezették, majd rá öt hónapra úgy döntöttek, visszavezetik. Azért, hogy ez Magyarországgal ne történhessen meg, a kormány úgy döntött, még a túlzottdeficit-eljárás végső döntése előtt újabb lépéseket tesz - szögezte le.

„Bebiztosítjuk, hogy három év megfeszített munkája, melyből a magyar társadalom egésze kivette a részét, semmiképp ne menjen veszendőbe, csak azért, mert esetlegesen ősszel Brüsszelben valaki másként prognosztizálja a magyar gazdaság jövőjét, mint ahogy tette ezt az elmúlt három évben mindig, és mindig rosszul” – nyilatkozta a kormányszóvivő.

Ezek a lépések azt szolgálják, hogy az előre meghatározott 2013-as költségvetésben rögzített alapszámok teljesüljenek – mondta. Hozzátette: 2012-ben az idő a magyar kormányt igazolta a hiányszámokkal kapcsolatban, s a kormány megfogalmazta, mást gondol az uniós számításokkal kapcsolatban.

Azzal kapcsolatban, hogy londoni és magyar elemzők is azt mondják, ezzel az intézkedéssel a kormány megalapoz egy jövőbeni kiköltekezést, erről Giró-Szász András elmondta: ha az állam többletbevételre tesz szert, és ezen többletbevételből hasznos társadalompolitikai célokat visz végbe, úgy, hogy közben az az államadósságot nem módosította negatívnak, azt nem kiköltekezésnek, hanem kormányzásnak hívják. Itt példaként említette az életpályamodelleket vagy az Erzsébet-programot.

Giró-Szász András továbbá közölte: a kormány elmúlt három éves és jövőbeni gazdaságpolitikáját az különbözteti meg elődeitől, hogy az előző kormányoknál kizárólag közgazdászok állították össze, a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának alakításában pedig olyan közgazdászok vesznek részt, akik gazdaságpolitikusok is egyben. „Tehát nem csak a közgazdaságtan dogmáiban, hanem a társadalom szükségleteiben is gondolkodnak” - nyilatkozta. Hozzátette: a közgazdászok számokban gondolkodnak és nem emberekben.

Kifejtette: a pénzforgalom, illetve a kártyával történő fizetés után megnövekedik a tranzakciós illeték. Az állampolgárokat ez főként az elektronikus forgalom kapcsán érinti, ebben az esetben 1 ezrelékes növekedésről van szó, ami egy átlagos, két keresettel rendelkező magyar háztartásban, ez 150-200 forintot jelent – nyilatkozta a szóvivő.

Cikk:	Az eredményt meg kell védenünk
Cikk:	Pénzügyi intézkedések: a kormány benyújtotta a törvénymódosításokat