A képviselők az árvízi veszélyhelyzettel kapcsolatos biztosítási kérdésekről hallgattak meg tájékoztatót. Hoffmann Imre jelezte, hogy a védekezésben közvetlenül részt vevő 96 település közül a határidő lejártáig 95 adott be vis maior pályázatot.
   
Elmondta, hogy Bakondi György árvízi helyreállításért felelős miniszterelnöki megbízott folyamatosan tájékoztatja az érintetteket és az önkormányzatokat a helyreállítási feladatokról, pénteken a Mabisz képviselőivel tárgyal erről.
   
A helyettes államtitkár jelezte, hogy az árvízi és belvízi védekezésre, vízkárelhárításra, helyreállításra vonatkozó kormányhatározat szerint a BM a fejezeti kezelésű előirányzat terhére oldja meg a 2013. június 4-én kihirdetett árvízi veszélyhelyzet védekezési és helyreállítási kiadásainak finanszírozását. Az érintett tárcák a védekezéssel kapcsolatos költségeket három ütemben jelentik a BM-nek, legutoljára július 5-ig, és ezek összesítése után kormány-előterjesztés készül. 
   
Hoffmann Imre tájékoztatott arról is, hogy a védekezési és helyreállítási kiadások várhatóan elszámolhatóak lesznek az Európai Unió Szolidaritási Alapjának terhére is.
   
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője, Szolnokiné Pap Judit hangsúlyozta: kiemelt figyelmet fordítottak a biztosítók tevékenységének ellenőrzésére, ezen belül az ügyfelek tájékoztatására tett lépéseket is vizsgálták. Áttekintették, hogy a biztosítók hogyan készültek fel az árvízkárok rendezésére.
   
A PSZÁF szerint a biztosítók összességében számos rendkívüli intézkedést hoztak az ügyfelek tájékoztatására, segítették a kárbejelentések gördülékennyé tételét és számos plusz szolgáltatást is nyújtottak, így meghosszabbított telefonos ügyfélszolgálattal, megemelt kárszakértői létszámmal működtek, megerősítették kárrendezési tevékenységüket, valamint mobil ügyfélszolgálatokat létesítettek.
   
Szolnokiné Pap Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb biztosítónál az általános szerződési feltételek szerint a biztosítási kockázatviselés között kizáró okként szerepel, ha az ingatlan ártérben épült, és a kockázatvállalás nem vonatkozik belvíz és talajvíz okozta károkra sem. Megemlítette, hogy az ártérben élő károsultaknak a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap segíthet.
   
A főosztályvezető kiemelte: honlapján a pénzügyi felügyelet is közzétett egy tájékoztatót, amelyben azt javasolták az ügyfeleknek, mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a biztosítókkal. Elmondta, hogy eddig nem érkezett a PSZÁF-hoz a biztosítók árvízi kárrendezésére vonatkozó panasz, bár vannak területek, ahol a kárrendezés el sem kezdődhetett.
   
Kerékgyártó Csaba, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkárság-vezetője elmondta: a biztosítók igyekeznek a károkat minél gyorsabban rendezni, és ennek során komoly szerepe van a méltányos megközelítésnek. Eddig 1500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz az árvízzel kapcsolatosan, becsléseik szerint mintegy félmilliárd forintnyi kárról - közölte.   
   
A kárrendezés kapcsán kiemelte: mivel a jelenlegi árvízben a védekezés hatékony volt, és az ár gyorsan levonult, az épületek statikai állagát érintő károk vélhetően ritkábbak, így gyorsabb a kárrendezés, mert az ázási károkat gyorsabban fel lehet mérni.
   
Zsigó Róbert (Fidesz), Baja polgármestere kiemelte: Baján még mindig árvízvédelmi készültség van, és van, ahová még nem tudták visszatelepíteni a lakókat. Úgy vélte, az árvíz során összefogásból mindenki jól vizsgázott: az állam, az önkormányzatok és az önkéntesek munkája segítette azt, hogy a védhető területeket megvédték.
   
A bizottság egyhangúlag elfogadott egy állásfoglalást is, amelyben arra hívja fel a nem biztosítható ingatlanok tulajdonosainak figyelmét, hogy - ha megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek - a Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapból kérhetnek segítséget. Az alappal szerződést lehet kötni, amely az öngondoskodást az állami segítségnyújtással kiegészítve ilyen esetekben kártalanítást biztosíthat számukra - olvasható az állásfoglalásban.
   
A bizottság kiemeli: támogatja az állami szervek, biztosítók és a fogyasztóvédelmi szervezetek mindazon tájékoztató munkáját, amely segíti az árvízzel sújtott területeken élő lakosság tájékozódását.