Hangsúlyozta: a nyitás azt jelenti, hogy a kormány szeretné intenzívebbé tenni a kapcsolatait az euroatlanti térségen kívüli régiókkal. Ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatok működjenek és a társadalmiak erősödjenek, megfelelő politikai háttér kell, és világos üzenetet kell közvetíteni a partnerekhez - magyarázta.
   
A helyettes államtitkár kifejtette: az ázsiai régióval ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésében az egyik áttörést a magyar EU-elnökség idején, 2011-ben Gödöllőn megrendezett Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri tanácskozása jelentette, ahol az ázsiai vezetőknek ismertethették a magyar kormány kapcsolatépítési szándékát.
   
Délkelet-Ázsiával intenzív együttműködés kezdődött, Martonyi János külügyminiszter az elmúlt két évben több alkalommal is járt a térségben, míg a közelmúltban Budapestre látogatott az indonéz elnök, a thai külügyminiszter, továbbá a közeljövőben érkezik a vietnami és a szingapúri államfő - közölte. Mianmar felé 2011 óta szisztematikusan nyitott Magyarország, és ez az idén konkrét együttműködési projekteket eredményezett.
   
Takács Szabolcs kiemelte: a gazdasági kapcsolatépítés miatt Magyarországnak bővítenie kell diplomáciai jelenlétét a térségben, ezért is nyit főkonzulátust Hongkongban. Az intenzívebb együttműködést szolgálja az is, hogy a kormány meghirdette a keleti nyitás ösztöndíjprogramot a fejlett és fejlődő országok diákjainak egyaránt - tette hozzá.
   
Az arab térséget illetően is a politikai kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta, példaként említve, hogy Szaúd-Arábia és Magyarország között az utóbbi 17 hónapban 16 jelentős látogatás volt. A külügyi vezető a látogatásokon túl lényegesnek nevezte az országok közötti szerződéses kapcsolatok bővítését és a gazdasági együttműködéshez elengedhetetlen jogszabályi keret kialakítását. Tavaly rendezték meg az első arab gazdasági fórumot Budapesten, ezt több hasonló esemény követte az arab országokban - idézte fel.
   
A helyettes államtitkár úgy látja, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten "az állandósult válságok" ugyan megnehezítik a kapcsolatépítést, de Libanonba és Jordániába ennek ellenére ellátogatott a kormányfő az elmúlt időben. Ezzel is azt akarták megmutatni, hogy Magyarországnak kiemelten fontos a térség stabilitása - fűzte hozzá. A magyar külpolitika eredménye az is, hogy a keleti keresztény közösségek védelme sok esetben magyar kezdeményezésre már a közös európai politikában is megjelent. 
   
Arra is kitért, hogy néhány hete tartották Budapesten az első Afrika-fórumot, amelyre az Afrikai Unió bizottságának elnöke is ellátogatott. Ez azt bizonyítja, hogy Afrika is figyel Magyarországra, és keresi a kapcsolatot azzal az országgal, "amely 20 éve kicsit elhanyagolta" - vélekedett. Megjegyezte: a keleti nyitás eredménye, hogy Nigériában is új külképviseletet nyit Magyarország.
   
Takács Szabolcs a latin-amerikai térségről elmondta: több ország - köztük Brazília, Argentína, Chile - megértette, hogy Magyarországnak fontos a régió, erre utal az is, hogy Brazília 450 diákot küld állami ösztöndíjjal Magyarországra tanulni, sőt ez a keret akár kétezerre is bővülhet.
   
A keleti nyitás gazdasági eredményeiről kifejtette: az európai országok kereskedelmi forgalma Ázsiával 2012-ben általában csökkent a válság miatt, de a Magyarországra érkező ázsiai tőke volumene nőtt, és több, Magyarországon jelen lévő ázsiai vállalattal stratégiai megállapodást kötött a kormány. Emellett Afrikával tavaly csaknem egymilliárd dollárral nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma, és az arab térségből is több befektető érkezett az országba - közölte.
   
A helyettes államtitkár szerint ez nem jelenti azt, hogy Magyarország kevesebb figyelmet szentel a nyugati piacoknak, ugyanis oda sokkal erősebben kötődik. De mindent meg kell tennie azért, hogy Keleten markánsabban, erőteljesebben jelenjen meg. Azt mondta, Magyarország nem elégedetlen az eredményekkel, de ha ezt a politikát következetesen folytatja, még sok lehetőség adódik.
   
Véleménye szerint a magyar vállalatok megértették, hogy az állam segítheti a piacra jutásukat. Több magyar cégnek fontos tapasztalatai vannak többi között a vízgazdálkodásban, ami keresett partnerekké teszi ezeket a vállalatokat például Srí Lankán, Vietnamban vagy Kínában - mondta. Hangsúlyozta: a dunai árvíz elleni védekezés is növelte Magyarország elismertségét a vízgazdálkodási kérdésekben, hiszen felkészülten, kiváló mérnöki tudással sikerült meggátolni egy sokkal nagyobb természeti katasztrófát.
   
Fontos, hogy a magyar vállalatok - mérlegelve a lehetőségeket - nagyobb kockázatot vállaljanak a távoli piacokon, ezt segíti, hogy az állam a lehető legszélesebb garanciát nyújtja számukra - közölte.
   
Takács Szabolcs szerint az ázsiai, arab, afrikai és latin-amerikai régiók felismerték: Magyarország elkötelezett amellett, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatait velük, megkezdődött az ehhez szükséges állami feladatok végrehajtása, az átláthatóbb jogi, pénzügyi struktúra kialakítása. "Az irány nagyon jó", és már vannak rövidtávú eredmények, a folyamat kiteljesedéséhez ezzel együtt még időre van szükség - mondta.