Kovács Zoltán részt vett az Európai Roma Platform ülésén, valamint külön találkozott Redinggel és Andor László EU-biztossal, aki a foglalkoztatás, a szociálpolitika és a társadalmi befogadás kérdéseivel foglalkozik. Az államtitkár utalt arra, hogy a korábban uralkodó felfogás szerint a romák problémáját leginkább jogvédelmi szempontból lehet megragadni. Ma már azonban lényegében adottak a jogegyenlőség megfelelő jogi keretei, és a kérdés inkább az, hogy e keretek között miként lehet a leghatékonyabban eljárni a romák integrációja érdekében. Magyar részről - mondta Kovács Zoltán - hangsúlyos az a nézet, hogy a folyamatnak a kölcsönösségen kell alapulnia, a romák felzárkózása "aktív részvétel nélkül nem fog menni".
   
"Össztársadalmi érdek, hogy e területeken valamilyen foglalkoztatási formát teremtsenek"

"Nem jár valami, hanem azért tenni kell. Konkrét esélyt kínálunk, de azzal élni kell" - fogalmazta meg azt szemléletet, amelyet kifejtett Redingnek is, és amelyben - mint mondta - nem volt vita közöttük. Ami a bizottsági alelnökkel folytatott beszélgetésének másik témáját, a magyar közmunkaprogramot illeti, arról az államtitkár megállapította, hogy sokan támadják. Ám látni kell - mutatott rá -, hogy e programok jó megvalósítás esetén hozzájárulhatnak az újraszocializációhoz olyan térségekben, ahol minden erőfeszítés ellenére is csak közép- vagy hosszú távon tudnak megjelenni vagy megerősödni a piaci alapú munkahelyteremtő kezdeményezések.
   
"Addig is össztársadalmi érdek, hogy e területeken valamilyen foglalkoztatási formát teremtsenek" - hangsúlyozta Kovács Zoltán. Kiemelte annak fontosságát, hogy a fiatalok egyáltalán lássák a szüleiket munkába járni. A közmunkaprogramokhoz többnyire valamilyen képzési program is társul - tette hozzá.
   
Elmondta, hogy a magyar kormány most hoz létre tárcaközi munkacsoportot, amely áttekinti a közösségi foglalkoztatásban megjelenő tapasztalatokat. Az egyik ilyen tapasztalat - mondta -, hogy e programok révén egyes helyeken csaknem önfenntartó közösségek tudnak létrejönni. Kovács Zoltán szerint Nyugat-Európában más jellegűek lehetnek a problémák, de Közép-Európában "használható fogalom" a közösségi foglalkoztatás.
   
Hasznos lenne a szempontrendszerek egységesítése

A társadalmi felzárkózás ügyeiért felelős magyar államtitkár szintén szót ejtett Redinggel - valamint Andorral is - az úgynevezett kapacitásbővítések kérdéséről. Elmondta, hogy Magyarország a témában különböző uniós, illetve emberi jogi szervezeteknek évente-kétévente négy-öt beszámolót készít az elért eredményekről. Szerinte hasznos lenne, ha e jelentésekhez a szempontrendszereket megpróbálnák egységesíteni. Úgy véli, hogy az ideális kereteket e szempontrendszerekhez a nemzeti romastratégiák hálója alkothatná. 
   
Az Európai Roma Platform vitáit Kovács Zoltán jó lehetőségnek tartja ahhoz, hogy az érintettek - nemzeti és európai intézmények, civil szervezetek képviselői, szakértők - kicseréljék egymással hasznosítható tapasztalataikat. Az államtitkár örömmel nyugtázta, hogy most már az egyházi karitatív szervezetek is képviseltetik magukat ezeken a vitákon.
   
Egy hónapja indult az Antiszegregációs Kerekasztal

Magyarország állt az élére annak, hogy legyen a romák ügyében európai keretstratégia - emlékeztetett Kovács Zoltán. A többi ország által jól hasznosítható magyar tapasztalatnak tekinti, hogy Magyarországon 2010-2011-ben kialakult egy olyan monitoring rendszer, amely pontosan megfogalmazott kritériumokhoz kapcsolódik, és lehetővé teszi a javaslatok gyakorlati megvalósulásának folyamatos nyomon követését.
   
Magyarország azon európai országok közé tartozik, ahol az Európai Bizottság áttekintése szerint is még kimutatható a romák iskolai szegregációja. Kovács Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: bő egy hónappal ezelőtt indították el hivatalosan az úgynevezett Antiszegregációs Kerekasztalt. Ennek az a célja, hogy áttekintsék, miként lehet az új helyzetben - amikor az állam immár teljesen magára vállalja a közoktatás rendszerének rendbe tételét - eltüntetni azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek az előző két évtizedben, vagyis az önkormányzati iskolafenntartási rendszerben felgyülemlettek, és amelyekbe mintegy be volt kódolva a szegregáció is.