Pesti Imre kijelentette, 2010. szeptember elsejével a kormány megerősítette a közigazgatási hivatalokat, és feladatul szabta, hogy készítsék elő a kormányhivatalok kialakítását. Rendkívül széttagolt rendszert örököltünk, Budapesten ahány kerület van, annyiféleképpen értelmeztek egy-egy ügyet – fogalmazott a kormánymegbízott. Emlékeztetett rá, hogy emellett nem volt ügyfélbarát az ügyintézés, sokan úgy érezték, csupán alattvalói a közigazgatásnak.

A 2013-as esztendő nagy lépést hozott: újra létrejöttek a járások – hangsúlyozta, rámutatott, a magyar közigazgatás átalakítása nemzetközi összevetésben is kiemelkedő. A 2010-es kormányváltással elindult egy jó, hatékony és takarékos állam kiépítése – tette hozzá Pesti Imre.

Rámutatott, hogy az árvízi védekezés sikeréhez az is hozzájárult, hogy a kormányhivatalokhoz kerültek a védelmi feladatok is.

Vissza kell adni a közigazgatás rangját

Gyorsabb fokozatba kapcsolt a közigazgatás – jelentette ki Rétvári Bence. A közigazgatási államtitkár felhívta a figyelmet arra, a kormányprogramban célként fogalmazták meg, hogy átláthatóan működő struktúrára van szükség, és vissza kell adni a közigazgatás rangját. Úgy gondoljuk, ha egy államnak van egy erős koncepciója, egy világos jövőképe, és van egy olyan közigazgatása, amivel ezt hatékonyan meg tudja valósítani, akkor egy kisebb népességű országnak is van jövője a világgazdaságban – hangsúlyozta.

Mint mondta, 2010-ben, a kormányváltást követően konszenzus volt abban, hogy „kezdeni kell valamit” a közigazgatás rendszerével. A politikus emlékeztetett rá, „le volt fejezve a közigazgatás”, a második Gyurcsány-kormány megszüntette a közigazgatási államtitkár pozícióját, azért, hogy „a politikai akaratát tűzzel-vassal át tudja verni”, és ne legyen a közigazgatásnak vele szemben jogállami ellenállása. Szólt arról is, hogy egy széttagolt, túlburjánzó rendszert örököltek meg, amiben nem bíztak meg az emberek.

Más, mint a piac logikája

Rámutatott arra, hogy nem értenek egyet azzal az elvvel, miszerint a piaci megoldásokat át lehet ültetni a közigazgatás rendszerébe. Egy közszolgáltatást végzünk, magas színvonalú szolgáltatást igyekszünk nyújtani az emberek lehető legszélesebb körének, a lehető legkevesebb társadalmi költséggel; ez más, mint a piac logikája- jelentette ki a politikus. Ugyanakkor hozzáfűzte, vannak olyan elemek, amelyeket érdemes átvenni a piaci működés gyakorlatából.

Tájékoztatott arról is, hogy az átalakítás során célként tűzték ki az eljárások egyszerűsítését. Elszakadtunk az íróasztaltól, élethelyzetek alapján, praktikusan próbáltuk megközelíteni az ügyintézést, a hétköznapok logikája mentén – jegyezte meg. Rétvári Bence hozzátette: számos új jogszabályt is alkottak az elmúlt három év során, de emellett fontos volt „egyenes utat vágni a jogszabályok dzsungelében”, ezért ezzel párhuzamosan elindították a deregulációt is. Egy kétéves korrupciót visszaszorító program is kezdetét vette az állampolgárok bizalmának visszaszerzése érdekében – emlékeztetett.

Az államtitkár előadásában – bemutatva KIMI-t, a gyermekbarát igazságszolgáltatás kabalafiguráját – kitért arra is, évente tízezer olyan gyermek van, aki valamilyen módon kapcsolatba kerül az igazságszolgáltatással, ezért kiemelt figyelmet szentelnek arra, hogy megfelelő módon tájékoztassák őket a témában, valamint egyre több rendőrségen alakítanak ki gyermekbarát meghallgató szobákat is.

Döntés a közigazgatási életpályáról

A személyzeti kérdések kapcsán kiemelte, a közigazgatási életpálya egyes elemei már megvalósultak, a következő kormányülésen várhatóan döntés születik a hosszú távú kérdésekről is.

A szervezeti átalakítás eredményeivel összefüggésben elmondta, a vidéki emberek közül sokan számon tartották, hogy a falujuk melyik járáshoz tartozott. Ez a közigazgatási egység illett az emberekhez, és fontos identitásképző – hangsúlyozta, hozzátéve: „a mi kormányzásunknak nagyon fontos része az identitás erősítése”, többek között ezért is tartották fontosnak a járási rendszer megalkotását.

A kormányablakok kiépítésének rendszeréről szólva arról tájékoztatott, a jövő évig 29-ről 300-ra növelik majd a számukat, és lehetővé teszik, hogy a mostani 62 ügytípus helyett a jövőben 2500 ügy elintézésére legyen mód.

Elkötelezettség a közjó iránt

Jávor András úgy fogalmazott, rendkívül fontos, hogy elkötelezett emberek dolgozzanak a magyar közigazgatásban. A Magyar Közigazgatási Kar elnöke elmondta, a testület felelősséget vállal a tagjaiért, képviseli az érdekeiket, és garanciát nyújt a magas színvonalú, jó minőségű szolgálatra. A kormánytisztviselők elkötelezettek a közjó iránt, tenni akarnak másokért, és magukon viselik a haza sorsát – sorolta, kiemelve a hivatásetikai kódex jelentőségét.  Hozzátette azt is, a közigazgatásban dolgozóknak emellett folyamatosan meg kell újítaniuk a tudásukat, figyelniük és értelmezniük kell az újabb és újabb jogszabályokat.