A miniszter elmondta, a múlt szombati kormányülésen tárgyaltak a közszolgálati életpályamodellekről. Amint döntés születik, tájékoztatják a közvéleményt - tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy az új életpályamodellnek 2014 januárjától életbe kell lépnie.
    
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: minden hivatásos katona, amíg el nem éri a törvényes nyugdíjkorhatárt, garantáltan méltó és megbecsült foglalkoztatásra számíthat.
    
Mint mondta, azok a katonák, akik Afganisztántól Koszovóig, Dunabogdánytól Mohácsig kitartottak, és hűek voltak esküjükhöz, azokhoz az állami is hű lesz.
    
A miniszter azt mondta, a korábbi rendszerből hiányzott a stabilitás, több, a 40-es éveiben járó katona került abba a helyzetbe, hogy nem tudott továbblépni, s méltatlan módon nyugdíjazták. A honvédelmi tárca most megteremti a törvényi garanciáit annak, hogy akik önhibájukon kívül kikerülnek a rendszerből és igénylik, azoknak segítenek abban, hogy a honvédségben elért rangjukhoz és beosztásukhoz méltó közszolgálati álláshoz jussanak - mondta a miniszter.
    
A véderő-, katonai és légügyi attasék szokásos éves értekezletét kedden tartották Budapesten a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (KNBSZ). Hende Csaba honvédelmi miniszter előadásában azt mondta: teljes mértékben meg volt elégedve mind a KNBSZ, mind az attasék elmúlt éves tevékenységével. Mint mondta: kifogástalanul, hiba nélkül végezték munkájukat.
    
Elhangzott, hogy az év elején felmérés készült a kormányzat honvédelmi politikájáról. Ebben a megkérdezettek többsége jónak vagy kiválónak értékelte a Magyar Honvédség, illetve a Honvédelmi Minisztérium munkáját. Egy másik, a közelmúltban végzett felmérésben pedig a honvédség árvízi helytállására 92,4 százalékban 4-es, vagy 5-ös osztályzatot adott a lakosság.

Megegyeznek a fejlesztési célok

A NATO olyan képességek kialakítását, illetve továbbfejlesztését kérte Magyarországtól a 2014 és 2028 közötti időszakban, amelyeket a nemzeti katonai stratégia és a Magyar Honvédség 10 éves stratégiai terve egyaránt célokként tűzött ki. Mindez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség fejlesztési terve és jövőképe megegyezik a NATO céljaival - jelentette ki az értekezleten Hende Csaba.

Elmondta, a NATO Magyarországgal szemben megfogalmazott képességcéljai között egy telepíthető lövészdandár 2023-ra történő kialakítása és felszerelése áll. Továbbá jelentős NATO-igény egy új helikopterflotta kialakítása, a különleges műveleti képességek megerősítése, valamint a stabilizációs, rekonstrukciós képességek kialakítása. Hozzátette: mindezek megvalósítása egyébként a NATO-igényektől függetlenül is "nemzeti érdekünk".
   
A miniszter kiemelte: a siker két legfontosabb alapja a NATO-konform stratégiai tervezési rendszer, valamint a kormányzat garanciája a védelmi költségvetés fokozatos emelésére. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy az idei évre meghatározott 242 milliárd 367 millió forintos védelmi költségvetés nagyon kevés, ezzel GDP-arányosan a NATO-tagállamok rangsorában hátulról a harmadik helyen áll az ország. Hende Csaba elmondta, hogy előző nap magyarországi látogatásán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is elismerte, hogy ebből a kevés pénzből is minőségi hozzájárulást biztosít Magyarország a szövetség munkájához.
   
Hende Csaba közölte, hogy 2012 során a külföldi missziókban kimagasló teljesítményt nyújtottak a magyar honvédek. Mint mondta: a magyar katonák a második világháború óta nem szereztek olyan harci tapasztalatot, mint Afganisztánban, s ezáltal az utóbbi években "ugrásszerűen megnőtt" a Magyar Honvédség harcértéke.
   
A miniszter a következő időszak feladataként arról beszélt, hogy méltóképpen kell befejezni 2014 végén Afganisztánban az ISAF küldetést, és a magyar szerepvállalást a 2015-től induló új tanácsadási missziónak megfelelően át kell alakítani. Emellett kiemelt jelentőségűnek tekintik a balkáni területeken - Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában - lévő szerepvállalást, amelyben az afganisztáni kivonulással akár létszámbővítésre is látnak lehetőséget - fejtette ki a tárcavezető.
   
Hende Csaba beszélt arról is, hogy hétfőtől fél éven keresztül Magyarország tölti be a visegrádi együttműködés elnöki posztját. Ennek során a Honvédelmi Minisztériumot is számos esemény érinti, mint például a védelmi miniszterek, vagy a vezérkari főnökök találkozója. Kifejtette: a honvédelmi tárca három területet kíván hangsúlyosan megjeleníteni az elnökség során. Az egyik, hogy összehangolják az álláspontokat és lehetőség szerint közösen lépjenek fel a visegrádi országok az Európai Tanács decemberi ülésén, ahol a közös biztonság- és védelempolitikai jövőjéről vitáznak majd. A második feladat a 2016-ra felálló V4-es EU harccsoport létrehozásával kapcsolatos munka összehangolása, harmadszor pedig a V4-es országok védelmi tervezési és beszerzési terveinek megismerésre és lehetőség szerinti összehangolása - ismertette Hende Csaba.