Az államfő kifogását figyelembe véve átírt törvényt pénteken 255 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyta jóvá ismét az Országgyűlés.
    
A Ház június 26-án szabályozta újra az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal korábban az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.
    
A köztársasági elnök a törvényt visszaküldő levelében azt írta: az egyházként elismerés rendjét újraszabályozó törvény hatályon kívül helyezi az egyházak nyilvántartására vonatkozó lényeges szakaszokat. A törvénymódosítás következő paragrafusai azonban az egyházak nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek önmagukban nem értelmezhetők. E módosítás jogbizonytalanságot okoz, a jogbiztonság elve ugyanis megköveteli, hogy a jogalkotás egyértelműen követhető és áttekinthető legyen - hívta fel a figyelmet állásfoglalásában Áder János.
    
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter zárószavazás előtti módosító javaslatában orvosolta az államfő kifogását. A tárcavezető indoklásában azt írta: javaslata kiküszöböli a jogszabály kodifikációs pontatlanságát, amely a törvényalkotó eredeti szándékával ellentétesen a törvény egyes rendelkezéseinek a hatályvesztését okozta volna.

Változtattak a médiahatóság elnökével szemben támasztott feltételeken
 
 Az Országgyűlés erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag újbóli elfogadásával döntött pénteken, kormánypárti szavazatokkal.
    
A médiatörvényen is módosító jogszabályt múlt szerdán fogadta el először a Ház, Áder János köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, mert az az új elnök megválasztásáig rendeletalkotási joggal ruházta volna fel az NMHH elnökhelyettesét.
    
Az államfő arra hivatkozott, az alaptörvény meghatározza, hogy az NMHH vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet adhat ki, s ebben az általa kijelölt helyettese helyettesítheti. A törvénymódosítás viszont arra az esetre rendezte volna a rendeletkiadási jogot, ha a korábbi elnök nem jelölt ki helyettest e tekintetben. Ez pedig - állapította meg a köztársasági elnök - a szabályozást ellentmondásossá tenné, csorbítaná az alaptörvény jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét.
    
A kormány figyelembe vette az államfő észrevételeit, egyúttal kezdeményezte a médiahatóság elnökével szemben támasztott követelmények módosítását.
    
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter zárószavazás előtt benyújtott és pénteken elfogadott javaslata alapján nem kell jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma a tisztség betöltéséhez, ehelyett mindössze felsőfokú végzettséget írnak elő.
    
Pontosították azt is, hogy mi számít a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak. Ebből a médiatörvény szerint ötéves háttérrel kell rendelkeznie a kinevezendő elnöknek.
    
Gyakorlatnak számít a jövőben az NMHH-nál, a médiatanácsnál és elődszervezeteinél, vagyis az Nemzeti Hírközlési Hatóságnál és az Országos Rádió és Televízió Testületnél folytatott vezetői vagy ügyintézői tevékenység, valamint az ezek határozataival kapcsolatosan végzett bírói, ügyészi és jogi képviselői részvétel. Ugyancsak gyakorlatnak számít a közmédia jelenlegi kuratóriumában, valamint a korábbi testületekben - a Magyar Rádió Közalapítványban, a Magyar Televízió Közalapítványban és a Hungária Televízió Közalapítványban - betöltött tagság.
    
Az NMHH-nak és a médiatanácsnak Szalai Annamária április 12-én bekövetkezett halála óta nincs elnöke. A médiahatóságnak jelenleg egy, rendeletalkotási joggal fel nem ruházott elnökhelyettese van: Mátrai Gábor a hírközlési területért felel.
    
Navracsics Tibor javaslatát indokolva azt írta: az NMHH és a médiatanács vezetői tisztségének betöltetlensége súlyos hátrány a működésük szempontjából, különösen azért, mert rendeletalkotásra kizárólag az elnök jogosult. Ezért - folytatta - ha a rendeletalkotásra jogosult elnökhelyettes törvényben nem jelölhető ki, mielőbb gondoskodni kell az NMHH elnökének kinevezését érintő törvényi feltételek pontosításáról.
    
A miniszter azt is felidézte, hogy az NMHH és a médiatanács elnökével szemben támasztott követelményekkel kapcsolatban a tárca korábban az Alkotmánybíróságtól kérte az alaptörvény értelmezését. A testület megállapította, hogy sarkalatos törvény rögzítheti a vezetővel szembeni feltételeket, ezek meghatározása azonban a törvényhozás hatáskörébe tartoznak.
    
Az NMHH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre.

Hét országgyűlési választókerület határát módosította a parlament
 
Hét fővárosi országgyűlési egyéni választókerület beosztásán változtatott a parlament pénteken. A választójogi törvény módosítását 254 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés a fideszes Vas Imre javaslatára.
   
A döntéshez először - csütörtökön - július 15-ére kellett módosítani azt az időpontot, amikortól már nem lehet megváltoztatni a választókerületi határokat. Ez ugyanis a hatályos törvényben június 30-a volt.
   
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy technikai okokból, a települési jegyzőkkel folytatott konzultáció után szükséges néhány, elsősorban budai választókörzet határának módosítása. Ennek megfelelően kisebb pontosításokat hajtottak végre a választókerületek határait képező közterületek felsorolásán.
   
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője múlt kedden az MTI-nek azt mondta, a technikai jellegű változtatások nagyon fontosak, hogy "a választást meg tudjuk tartani", és ne kérdőjelezhessék meg a választások legitimitását. Jegyzők jelezték a problémákat, például hogy választókerületi határoknál felcserélték az utca két oldalát - fejtette ki.

Ismét elfogadták a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt
 
Módosításokkal ismét elfogadta a parlament kormánypárti többsége pénteken a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek.
 
 A múlt csütörtökön elfogadott törvény célja egy kötelező tagságon alapuló takarékszövetkezeti integráció létrehozása. Az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, amit annak átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használ, majd értékesít. A létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat jelenleg is ellátó Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szervezet lesz.
   
Az államfő szerdán nyilvánította ki, hogy a törvény több pontjával nem ért egyet. Arra kérte az Országgyűlést, ismét fontolja meg, a jogszabályban maradéktalanul érvényesülnek-e a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló európai uniós irányelv előírásai. Emellett vizsgálni kell azt is, hogy a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek - hangsúlyozta.
   
A köztársasági elnök emellett a részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében a szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozás megfontolását kérte a képviselőktől. A törvény alkalmazhatóságát szolgálná a jogorvoslati lehetőségek felülvizsgálata - állapította meg az államfő, aki azt is megjegyezte: pontosítás szükséges, hogy a törvény a jogrendszer egészébe illeszkedjen.
   
A törvényjavaslathoz az előterjesztő Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt.
   
Ez átmeneti jelleggel, 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősíti rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék. Az eredeti javaslat 10 százalékot határozott meg. A miniszter indoklása szerint azonban több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott értéket.
   
Változás az is, hogy a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesei nem a törvény hatálybalépésétől, hanem november 1-jétől kötelesek bankszámlájukat kizárólag a Takarékbanknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben tartani.
   
A módosítás emellett jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, és kiküszöböli azt a hibát, hogy az elfogadott előterjesztés tévesen Budapesti Törvényszékként említette a Fővárosi Törvényszéket (amelyhez jogorvoslattal lehet fordulni a pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos döntésével szemben).
   
Rögzítették azt is, hogy az integrációs szervezet és a Takarékbank Zrt. hatáskörei nem érintik a pénzügyi felügyelet hatásköreinek gyakorlását.
   
A törvényjavaslat újbóli elfogadásáról az azt elutasító MSZP kérésére név szerint szavaztak a képviselők.

Illetékmentes a termelők útdíjfizetés alóli mentesítése
 
Lesz úgynevezett ideiglenes, illetve szükségellátás a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban - döntött pénteken az Országgyűlés, kimondva azt is: illetékmentes az a hatósági eljárás, amelynek révén a mezőgazdasági termelő mentességet kaphat az útdíjfizetés alól.
 
 Pintér Sándor belügyminiszternek az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló - a parlamentnek csütörtökön benyújtott, és sürgős eljárásban megtárgyalt - törvényjavaslatát 276 képviselő szavazta meg. Négyen ellene voksoltak, 16-an pedig - szocialisták és a függetlenek soraiban ülő DK-s politikusok - tartózkodtak a határozathozatal során.
   
Jelenleg nincs arra az esetre szabályozás, ha egy településen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átmenetileg szünetel. A most elfogadott szabályozás értelmében ilyen esetben az illetékes állami szerv a szolgáltatás ideiglenes ellátására kijelöl egyet a hulladékgazdálkodási engedéllyel, illetve hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltatók közül. A döntés azonnal végrehajtható, a kijelölés legfeljebb 9 hónapos időtartamra szól, egyszeri, legfeljebb 3 hónapos meghosszabbíthatósággal.
   
Szükségellátást akkor kell alkalmazni, ha a közszolgáltatás szünetelése miatt felhalmozódott hulladék egészségügyi kockázatot hordoz magában. Ha a megyei tisztifőorvos megállapítja, hogy a kockázat mértéke elérte azt a szintet, amely különleges intézkedést igényel, a kijelölt állami szerv szervezési lépéseket tesz és gondoskodik a hulladék elszállításáról.
   
A törvény rögzíti, hogy illetékmentes "a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás".
   
Az üzemanyag-jelölő rendszer bevezetésére előírt határidő lejártát 2014. július 1-jében határozta meg a javaslat elfogadásával a Ház.