- Gyakorló horgászként mit szól ahhoz, hogy az új, halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény a horgászok kezébe adja a természetes vizek kezelési jogát?

- Nemcsak Magyarországon és Európában, hanem az egész világon túlhalászottak a vizek. Ez azért jelentős probléma, mert ha sokan fognak ki úgy halat, hogy nem dobják vissza őket a vízbe, akkor megszűnhet annak a víznek a rendes hal utánpótlása. Véleményem szerint a túlhalászásnak és túlhorgászásnak szabhat gátat Magyarországon, ha a horgászok saját kezükbe vehetik szeretett sportjuk, hobbijuk irányítását. Ha a horgászokat olyan jogokkal ruházzuk fel, hogy például maguk határozhatják meg, mettől meddig terjed az a mérethatár a halfajok esetében, ami még kifogható, voltaképpen azt mondjuk, hogy azokat a halakat, amelyek az utánpótlás szempontjából fontosak, mindenképpen vissza kell engedni a vízbe. Ezáltal természetes módon tudjuk óvni a halállományt.

- Miért vált indokolttá a jogszabály reformja?

- Elsősorban azért, mert az előző, 1997-es törvény elavulttá vált. A Fidesz már a 2002-es kormányprogramjában felhívta a figyelmet arra, hogy új törvényre van szükség ezen a területen, amit egészen a 2010-es kormányváltásig napirenden tartott. A törvény leglényegesebb pontja, hogy a természetes vizek kezelési jogát elsősorban horgászszervezetek szerezhetik meg. Ahol a horgászok nem jelentkeznek kezelőként, ott képzelhető csak el édesvízi halászat. Az elmúlt évtizedekben nagy vita zajlott arról, hogy van-e létjogosultsága Magyarországon az édesvízi halászatnak. Mi azt mondjuk, hogy ez egy ősi, nagyon komoly történelmi hagyományokkal rendelkező szakma, amit szeretnénk megőrizni. Nem beszélve a halászat hasznosságáról, hiszen a halfajok túlszaporodását horgászmódszerekkel nem lehet megoldani; az állomány gyérítése kizárólag a halászat segítségével lehetséges.

- Milyen újdonságokkal szolgál a törvény?

- Az egész törvény arról szól, hogy a tisztességes horgászokat és halászokat hozzuk helyzetbe. A jogszabály felsorolja a tiltott halászati módszereket és eszközöket. Kizárólag olyan módszereket kíván engedélyezni, amely kíméletes: arra is lehetőséget ad, hogy a halat a kifogás után vissza lehessen engedni a vízbe. A törvény fontos része, hogy innentől kezdve a módszereket és az engedélyezett eszközöket is komolyan nyilván kell tartani. A vadászatnál bevett példát szeretnénk követni. Egy vadásznak ugyanis kötelező bejelentkeznie az adott vadászterületre, jelentenie kell a vadásztársaságnál, hogy milyen fegyverrel, milyen állatra kíván vadászni, illetve be kell mutatnia az elejtett példányokat. Azt szeretnénk, ha a halászok a hal teljes útját regisztrálnák, ezzel ténylegesen megmondható lenne, mennyi halat fogtak ki és a vendéglátásban is pontos képet kapnánk arról, milyen hal kerül a vendégek tányérjára.

- Mi célt szolgál a turista horgászjegy bevezetése?

- Elsősorban a horgászturizmus megerősítését. A horgászjegy rövid időtartamra, egyszerűbb módszerekkel, de ugyanolyan komoly szabályok figyelembe vételével biztosít nemcsak magyaroknak, hanem külföldieknek is lehetőséget arra, hogy horgászhassanak. Ahhoz, hogy mindezt az eredményt elérjük, feltétlenül szükséges a szigorúbb ellenőrzés. Azért jó, ha a horgászok kezébe adjuk a természetes vizek kezelési jogát, ugyanis náluk jobban senki sem akarja megőrizni a vízi környezetet és a vizekben lévő halállományt.

- Többször említette, hogy komoly hangsúlyt fektettek a szakmai szervezetekkel való egyeztetésre.

- A kerettörvény széles társadalmi vita alapján, hároméves egyeztetést követően készült el, 2013. június 10-én. Megszületéséig számos konferenciát tartottunk országszerte a témában, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága pedig kétszer rendezett nyílt napot a parlamentben, ahol az érintett egyetemek, horgászszervezetek és egyesületek, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), illetve a halászati szakmai szervezetek is részt vettek. Amiben csak lehet, kikértük véleményüket, így ki merem jelenteni: a törvény mindannyiunk közös gyermeke.