A közelmúltban fogadta el az Európai Parlament azt a Rui Tavares által készített, Magyarországról szóló jelentést, mely több tekintetben is aggasztónak tartja a jogállamiság helyzetét hazánkban. A magyar parlament ezt követően határozatot fogadott el, amelyben visszautasítják a jelentést és azt a próbálkozást is, hogy az EP „gyámság alá helyezze” az országot. Rétvári Bence államtitkár szerint ez nem csak elfogadhatatlan, de jogilag is szabálytalan.

 „Az uniónak vannak bizonyos hatáskörei, amit az alapítószerződések biztosítanak számára. Ezek elsősorban gazdasági jellegűek, például a versenyjoggal, szabadalmi joggal kapcsolatosak. Most az unió jelentősen túlterjeszkedik saját hatáskörein, hiszen a harmadik cikkely elmondja, hogy az alapítószerződésekben biztosított hatáskörökben az unió eljárhat, de a negyedik cikkely kifejezetten rögzíti, hogy ami nincs az unió hatáskörében, ott a tagállamoknak kell eljárni. Ezek a kérdések, amikkel a Tavares-jelentés foglalkozik, többek között a médiatörvénnyel és a választási törvénnyel kapcsolatosak, és mind tagállami hatáskörbe tartoznak” – mondta a közigazgatási államtitkár.

A dokumentum javaslatot tett egy, a magyar helyzet alakulását szemmel tartó bizottság létrehozására is, amely Rétvári szerint komolyan sérti a jogbiztonságot. „Egy ilyen bizottság létrehozása nemcsak nonszensz, hanem jogilag is elképzelhetetlen, hiszen nincs senkinek felhatalmazása ilyen bizottságot létrehozni.  Az EU-nak nincs olyan joga, sőt a parlamentnek a legkevésbé, hogy kimondja magáról: a tagállamtól elvon bizonyos hatásköröket” – mondta Rétvári.

Hozzátette: a jelentés tulajdonképpen az EU-alapítószerződés kettes cikkelyének 33 oldalas elemzése. „Ebben a cikkelyben egyébként olyan általános elvek vannak, mint az, hogy az unióban demokrácia van, jogegyenlőség van, vagy az, hogy a férfiaknak és a nőnek azonos lehetőségeket kell biztosítani. Ez egy olyan általános elvrendszer, ami a magyar alaptörvényben sokkal részletesebben szerepel. Ehhez képest azt mondani, hogy ezt a cikkelyt sérti a most kialakult magyar jogrendszer, teljes nonszensz - adott hangot véleményének Rétvári. A politikus szerint lehetséges, hogy a mostani kormány jobboldali politikája sérti a baloldal értékrendjét, de ez nem az EU és Magyarország konfliktusa, hanem az európai baloldal és a magyar jobboldal vitája. 

 Nem tudják konkrét példákkal igazolni állításaikat

Rétvári Bence megjegyezte: sem a mostani jelentésben, sem pedig korábbi vitákban nem tudtak konkrét példákat felmutatni az állítólagos jogsértésekre, így a dokumentum pártoskodástól túlfűtött, és minden ténybeli alapot nélkülöz. „Eltelt egy év a legutóbbi vita óta, eltelt két év az új alaptörvény elfogadása óta, eltelt lassan három év a médiatörvény elfogadása óta konkrét jogsérelmekről azóta sem esett szó.

Azt mondják, hogy vannak, akik félelemben élnek, hogy valami elvonatkoztatott, távoli veszélyt éreznek bizonyos jogállami garanciák tekintetében - utalt Rétvári a sajtószabadsággal vagy az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos kifogásokra. "Ez sem az előző vitákban, sem most nem történt meg. Már egy éve is azt mondták, hogy majd jönnek a veszélyek, de nem jöttek, ezért ez a jelentés csak egy politikai lózunggyűjtemény” – fogalmazott a politikus.

Alig van már vita az EU és Magyarország között

Rétvári szerint a jelentés nem csak erősen megkérdőjelezhető, de megkésett is, hiszen a komoly vitás kérdéseket szinte már kivétel nélkül lezárták. „Mindenhol – így az ügyáthelyezések kérdésében, a túlzottdeficit-eljárás kérdésében is – lezárultak az Európai Unió és Magyarország közötti eljárások és nézeteltérések. Egyedül a kampányhirdetésekkel kapcsolatban vannak még függőben kérdések. Mi azt a rendszert vezettük be, ami Angliában, Franciaországban és Spanyolországban is működik, hogy a pártok egyenlő felületet kapnak ingyenesen a közmédiában és itt tudják bemutatni a programjukat. Ezt támadja még az EU, de másik 11 tagállamban ugyanilyen szabályozás van érvényben, ezért úgy érzem, hogy a támadás elég gyenge lábakon áll - hangsúlyozta Rétvári.

Ezen túlmenően csak szakmai részletkérdésekben vannak viták, mint például az adatvédelmi hatóság jogállása, vezetőinek kinevezése, de ezek nem nagy, átfogó kérdések” – mondta az államtitkár.

Rui Tavares ajánlásaival vaktában lövöldözik

"A jelentés ajánlásai vagy nem igazak, vagy érvényüket vesztették, vagy politikailag értelmetlenek" – mondta Rétvári, példaként pedig az Alkotmánybíróság (AB) helyzetét kifogásoló részt hozta fel. „A Tavares-jelentés említette az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozottságát, hiszen már nem fordulhat bárki bármilyen ügyben az AB-hez, csak konkrét jogsérelem esetén a sérelmet szenvedett fél. Az igazság az, hogy ezt a változtatást az AB írásban kérte, az erről szóló vitában pedig maga az AB elnöke is megismételte a kérést, amely egyébként számos uniós ország szabályozásával megegyező irányba mutat. Ezek után Tavares leírja, hogy korlátozásra került az AB jogköre, miközben pont az AB kérte, hogy annak érdekében, hogy tényleg a lényegi ügyekkel tudjon foglalkozni és ne „spameljék” a postaládáját, történjen változtatás. Most többek között ezt hányták Magyarország szemére Brüsszelben és Strasbourgban.

Éppen ezért kritikával kell tekinteni a Tavares-jelentés ajánlásaira, hiszen egy részük – például az AB-re vonatkozó – éppen a valósággal ellentétes képet fest, más kérdések esetében – ilyen az ügyáthelyezés – már el is fogadta a parlament a módosító javaslatokat, mire a jelentés átment Brüsszelben, tehát többnyire vaktában lövöldözik. Az ajánlások harmadik része egyértelműen politikai, egy baloldali szemléletvilágot kér számon egy jobboldali kormánytól, ezek így tulajdonképpen értelmetlenek.

"Magyarországon maga a jogállamiság köszöni szépen, jól van, az intézményrendszerek működnek. Igaz, hogy a kormány nem baloldali, hanem jobboldali, de ezt mindenkinek, aki demokratikus elvekben hisz, el kell fogadnia, és azért, mert nem az ő világnézete szerint zajlik a kormányzás, attól még a jogállamiságot nem lehet kétségbe vonni” – mondta Rétvári Bence.