Semjén Zsolt úgy fogalmazott: most tartunk a négyszázhetvenezredik állampolgársági igénylésnél, mintegy négyszázezren pedig már letették az állampolgári esküt, ami által magyar állampolgárokká váltak, s így közjogi értelemben is lehet egyesíteni a nemzetet. A kormányfőhelyettes hangsúlyozta: ezek az állami keretei "annak a természetszerű valóságnak, amelyet a magyar nemzet közösségének tekintünk", és ahhoz, hogy ez napi valóság legyen, ezeket a kereteket élettel kell megtölteni.
Hangsúlyozta: olyan határon túli iskolai programot indítottak el, melynek célja, hogy ne legyen olyan magyarországi diák, aki úgy érettségizik le, hogy nem volt intézményes formában határon túli magyar közösségben. Azt is szeretnék elérni, hogy ne legyen olyan határon túli magyar diák, aki nem volt Magyarországon. Ezenkívül támogatják a határon túli magyar közösségeket, hogy ne csak az anyaországba, hanem egymás országaiba is látogassanak el, hogy "be tudjuk lakni a Kárpát-medencét". A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: akkor tudjuk a magyar nemzet megmaradását szolgálni, ha élettel tudjuk megtölteni ezeket a kereteket, ennek a nyári egyetemnek is ez a legfőbb értelme. Az állam feladata, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, életminősége javuljon, ehhez pedig az államnak kell megteremtenie az anyagi kereteket - állapította meg. Szólt arról is, hogy a diákok egymással és a tanárokkal olyan kapcsolatokat alakítanak ki, amelyek akár az intézményi kereteknél is tovább élhetnek.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kiemelte: az EU-t érintő kihívások egész Közép-Európára, így a Kárpát-medence magyarságára is rendkívüli terheket rónak. Ebből kivezető útként nevezte meg, hogy megindulhat egyfajta európai növekedés, amelynek Közép-Európa lehet a motorja. Az államtitkár hangsúlyozta: egyik fő cél, hogy Európa integrált, szorosan együttműködő övezetté váljon, ez minden magyar ember érdeke is. Ezen belül Közép-Európában is létrejöhet egy olyan mértékű piac, amely kontinentális mértékkel mérve is jelentős, ezért a magyar kormány jelentősen támogatja a nyugat-balkáni országokat, amelyek az EU-s csatlakozási folyamataikat fel akarják gyorsítani. Szerinte 2020-ra a közép-európai gazdasági integráció szintje és mélysége utolérheti a nyugat-európaiét, s ebben jelentős szerepük lehet a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek a szomszédos országok piacára is ki tudnak lépni. Ennek kialakításában a magyar fiatalokra a kormány stratégiai szövetségesként tekint, s ezért tartják fontosnak az ELTE rendezvényeit is.
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megjegyezte: Budapest a történelem folyamán nem csak egy ország, hanem egy egész régió központjává vált, az ELTE-t pedig korábban a világ 15 legjobb egyeteme között tartották számon. A budapesti nyári egyetemnek azért van jelentősége, mert ennek a városnak a kulturális sokszínűségét segíti átélni, és tudatosíthatja, hogy "ez az utolsó metropolisz Konstantinápoly előtt", ez pedig egyfajta felelősséget is ró a magyarokra egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban - tette hozzá. Kitért arra: Magyarország EU-tagsága, illetve az, hogy a még nem EU-tag szomszédos államok is törekszenek oda, "óriási kincs".
Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: a tudomány eredménye mindig nemzetközi, a tudomány művelése azonban mindig nemzeti.
Mezey Barna, az ELTE rektora kifejtette: az európai határok megszűnésével a legkülönbözőbb államokban élő nemzettársaink egy nagy tömbbe invitálása "elképesztően fontos", és az egyetem kötelessége, hogy a határon túli oktatási intézmények oktatóit és tanulóit a lehető legnagyobb mértékben segítse. Közölte, az egyetemek egyik feladata, hogy az autonóm személyiségeket kialakítsa, a gondolkodó, autonóm emberek kialakulásához pedig a nyári egyetem is hozzájárul, ahol nem egyszerűen a tudást adják át, hanem az emberi kapcsolatokat is ápolják.