Míg a 2013-ban záruló időszak alapfilozófiája az volt, hogy a kevésbé fejlett térségeket, országokat segítsék a felzárkózásban, a jövőre induló ciklusban Brüsszel a közös európai versenyképességet szeretné erősíteni. Ez határozza meg a támogatások keretét – magyarázta az államtitkár.

Az elmúlt félévben ezt a célkitűzést hangolták össze a magyar gazdaság sajátos érdekeivel, kihívásaival, hiszen Magyarországnak is megvannak a maga fejlesztéspolitikai céljai, amelyek nem mindig azonosak az Európai Bizottság céljaival – folytatta az államtitkár, hozzátéve: a viták lassan nyugvópontra jutnak, hiszen a Bizottság elfogadta a 2014-2020-as fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló partnerségi megállapodás első változatát. A végleges dokumentumot és az operatív programokat novemberben nyújtjuk be Brüsszelnek. Azon vagyunk, hogy minél gyorsabb tempót diktáljunk, így a jövő év elején megjelenthetnek az első pályázatok – fogalmazott.

Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: alapvető kihívás a gazdasági növekedés, ezért a kormány minden olyan lépést támogatni kíván, amely ezt a célt szolgálja. Megerősítette: Magyarország keményen kiáll amellett, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordíthassa.

Az államtitkár keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: a legtöbb forrás, a jelenlegi duplája – várhatóan mintegy 1200 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány.