Újabb fordulóponthoz érkezett a Békés Megyei Önkormányzat és ezzel Békés megye gazdaságfejlesztése, miután a Magyar Közlöny 2013. évi 29. számában közzétett 1495/2013. (VII. 29.) számú Korm. határozat rendelkezik a 2014–2020 közötti időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének szempontjairól és az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról.

A Korm. határozat kimondja, hogy a három szint közül az első, megyei szintre a Kormány 450 milliárd forintot fordít a következő, 2014-2020-as ciklusban, mely 18 megye között oszlik el, ennek az összegnek a megyénkénti felosztásánál a lakosságszámot és a GDP fordított arányát vették figyelembe.

Mindezek alapján a Békés megyébe érkező, közel 29 milliárd forintos Európai Uniós fejlesztési forrás azt jelenti, hogy minden egyes Békés megyei lakosra 79.900,- forint uniós forrás jut, mely az utolsó forintig itt, Békés megyében fogja a megyei emberek fejlődését szolgálni. Ezzel, az egy főre eső összeggel Békés megye a harmadik legtöbb EU-s forrást lehívó megye az országban.

Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: - A megyei önkormányzat felkészült a 2014-től induló új pályázati rendszer kiszolgálásra, és a források felelősségteljes kihelyezésére, melynek koordinálására a Kormánytól felhatalmazást kapott, korábban kimondta, hogy meg kell teremteni Békés megyében a fenntartható fejlődés alapjait. A mostani döntéssel újabb lépést tettünk meg célunk felé.

A Békés megyébe érkező uniós forrásokat a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, felzárkóztatási programokra, és a foglalkoztatás, munkahelyteremtésre fordítja a Békés Megyei Önkormányzat, többségében ilyen irányú pályázati felhívások keretében. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a lehetséges, megyei kiemelt projektek, nem ebből a forrásból valósulhatnak meg.

A Kormány alapelve volt, hogy a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell felosztani. A gazdaságfejlesztésre fordítható keret 26,9 %-a került elkülönítésre a TOP keretébe, ez 450 milliárd forint lett.