Az ezredfordulón az egyre gyakoribb élelmiszerbotrányok nyilvánvalóvá tették azt, hogy a biztonságnak a teljes élelmiszerláncra ki kell terjednie. A fókuszban az élelmiszerek biztonsága, valamint az egészség védelme áll. Ezért a 10 éves magyar stratégia is kiterjed a teljes élelmiszerláncra.
   
A biztonság mai helyzetét így jellemzi a stratégia: Magyarországon – szakértői becslések szerint – évente 3 millió ember betegszik meg élelmiszertől, de az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz. A nemzetgazdaságnak az ilyen jellegű megbetegedések évente akár több száz milliárd forint terhet jelenthetnek, a kezelési költségek, a munkából való kiesés és a táppénz miatt. A megbetegedések jelentős része helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával megelőzhető lenne.
   
A teljes élelmiszerlánc-vertikum látható részének nettó árbevétele 12-13 ezer milliárd forint évente. A szektorban kiugróan magas a be nem vallott bevételek, jövedelmek aránya, például - becslések szerint - csak a hús- és tojáságazatban eléri ennek részaránya a 45-55 százalékot.
   
A stratégia két tételben 11 programot határoz meg. Az első tétel a tudáscentrum kiépítése, majd működtetése. Ide tartozik például az átlátható kockázatelemzés bevezetése és a laboratóriumi rendszer újjászervezése is.
   
A második tétel az élelmiszerlánc-kockázatok kezelésével foglalkozik. Ebbe a körbe tartozik a hiteles és erős hatóság megteremtése, valamint a visszaélések elleni sikeres küzdelem is.
 
A program szerint az egységes információ menedzsment kiépítésével létrejön egy olyan integrált adatbázis, amely - a szakterületek összekapcsolódásából adódóan - az ős- és kistermelőtől a multi cégekig láthatóvá teszi a hálózatot. Ez pedig lehetővé teszi a kockázatelemzést, megerősítve az ágazati stratégiai döntéshozatalt.