Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára, a rendezvényen újságíróknak elmondta: sok érv szól amellett, hogy a magyar emberek Magyarországon termelt görögdinnyét fogyasszanak.
   
Szerinte a legmeggyőzőbb érv, ha valaki megkóstolja ezt a gyümölcsöt. A belföldön termelt görögdinnye ugyanis jó minőségű, harmonikus ízvilágú, magas cukortartalmú, jó termőhelyi adottságú területen termett, friss gyümölcs.
   
Közölte: a VM 2011-ben - egyetértve a termelőkkel és a szakmaközi szervezetettel - kezdeményezte a nemzeti dinnyefórum létrehozását, hogy megállítsa az utóbbi tíz év negatív tendenciáit, a termőterület és a megtermelt árumennyiség csökkenését. A minőségi garancia és a kereskedői regisztráció eredményeként az idén már 5650 hektáron termesztenek dinnyét, ami értékelhető eredmény, hiszen a korábbi 10 ezer hektáros termőterület az utóbbi években 5 ezer hektár alá csökkent.
   
Az államtitkár emlékeztetett: a görögdinnye termelésével az országban mintegy 10-12 ezren foglalkoznak, összességében pedig - a forgalmazást és a kereskedelmet is figyelembe véve - 25 ezer embernek ad munkát az ágazat. Aláhúzta: a termelés növekedése munkahelyek megvédését és újak teremtését jelenti vidéken.
   
Az ágazat fejlődését segítheti az is, hogy a kertészeti ágazat szereplői - idetartoznak a dinnyetermelők is - egy július végén megjelent minisztériumi rendelet alapján, a forrás kimerüléséig, augusztus 15-től pályázhatnak az ágazat műszaki, technológiai szintjét növelő beruházások támogatásárra. A beruházások költségének maximum 35 százalékát kaphatják meg az igénylők. A rendelkezésre álló támogatás összege 24 milliárd forint.
   
Saltzer Kornél ügyvezető igazgató arról beszélt: a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. most több mint 80 helyen kínál a vásárlóknak magyar görögdinnyét. Megítélése szerint az idei termés jó minőségű: vékony héjú és nagyon édes a magyar dinnye. A múlt évben a Spar Magyarország 230 vagon, mintegy 2400 tonna magyar dinnyét értékesített. Az idén időarányosan már mintegy 40 százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el a Spar üzletekben, így a teljes szezonban 300-310 vagon magyar dinnye értékesítésére számíthatnak. Megjegyezte: a cég közvetlen kapcsolatban áll belföldi dinnyetermesztőkkel.
   
Simonka György, a magyar zöldség-gyümölcs termékek népszerűsítésével megbízott miniszteri biztos utalt arra, hogy a magyarországi görögdinnye-szezon a közepén tart. Az ország egyik, a dinnyetermelésben meghatározó vidékén, a medgyesegyházi termőtájon napi 100-500 kamiont raknak meg görögdinnyével. Felhívta a figyelmet: aki magyar görögdinnyét vásárol, az biztos lehet abban, hogy a gyümölcs cukortartalma meghaladja a 10 százalékot. Úgy vélte, a magyar görögdinnye élvezeti értéke kitűnő.
   
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke azt emelte ki: a harmadik éve tartó dinnyepromóció bebizonyította azt, hogy egy jól szervezett kampánnyal, illetve programmal visszafordíthatóak a negatív folyamatok. Emlékeztetett: míg tíz-tizenkét éve Magyarország a harmadik görögdinnye-exportőr volt a világon, addig 2010-re elveszítette ezt a pozícióját.
   
A most zajló programmal a korábbi kedvező helyzetet szeretnék visszaállítani. Megemlítette azt is, hogy a kedvező tapasztalatok alapján további termékeket is népszerűsíteni akarnak a VM támogatásával, többek között a meggyet, a kajszit, a paprikát, az almát. De szerinte ez kiterjeszthető akár az ágazat teljes termékkörére is.

Sikeres volt a magyar érdekérvényesítés

Sikeresnek ítélte Czerván György a magyar érdekek érvényesítését az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformjában, amely 2014-2020 között alapvetően határozza meg a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés lehetőségeit, mozgásterét.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken a dinnyepromóció újabb állomásán tartott sajtótájékoztatón elmondta: azt az álláspontot, miszerint Magyarország az érzékeny ágazatok mozgásterét szeretné kibővíteni, sikerült elfogadtatni. A közvetlen támogatások esetében az úgynevezett termeléshez kötött támogatásoknál a támogatási szintet sikerült a mostani 3,5 százalékról 13 százalékra növelni.
   
Fontosnak nevezte, hogy bizonyos opciók estén, a Magyarországnak járó keretösszeg - a nemzeti boríték - további 20 százalékát lehet az érzékeny ágazatok, például az állattartás, vagy a zöldség-gyümölcs ágazat támogatására fordítani.
   
A vidékfejlesztési támogatások - vagyis a második pillér - esetében a prioritásoknál az öntözés és a kertészeti ágazat támogatása pályázati formában szintén szerepel a 2014-2020. közötti uniós új költségvetési időszakban. Megjegyezte: mindez fontos a magyar dinnyetermelők számára is.