"Nem csak a török pusztítását és a frontvonalakat kellett átélnie az itt élőknek, de azt is meg kellett élniük, hogy az ország közepéből egy pillanat alatt határvidékké váltak, megfosztva számos fontos kapcsolattól - mondta a fideszes politikus, hozzátéve, hogy a külső döntés eredményeként kettészakított szerves tájegységeknek, régióknak hozzá kellett szokniuk az újrakezdéshez saját erőből.
    
Navracsics Tibor kiemelte, a várossá avatással Tát központtá is válik, viszonyítási ponttá és résztvevővé a városok versenyében. "Városnak lenni térségszervező erőt és feladatot jelent. Ez itt, ahol pár kilométerre, a határ másik oldalán is magyarlakta közösségek vannak és magyarlakta régiók vannak, különös felelősséget jelent" - hangoztatta a politikus.
    
Áder János köztársasági elnök július 15-ei hatállyal adományozott városi címet Tátnak, amelyet 5760-an laknak.  
    
A római korban a település határában vezetett az Aquincumot Brigetióval összekötő út. Tát nevének első említését az 1146-ban kelt oklevélben találták meg, melyben Fulkó hospes a pannonhalmi apátságnak adja itteni birtokát, majd 1181-ben III. Béla "Taath" falut a Szent Jánosról nevezett lovagrendnek adományozta, amelyek utódai a johannita és a máltai lovagok.
    
A környékről 1685-ben űzték ki a törököt, a táti csatában Lotharingiai Károly herceg és Sajtán Ibrahim százezres serege ütközött meg. Az 1710 és 1740 közötti időben, több hullámban német telepeseket, svábokat és osztrákokat telepítettek ide.
    
A 18. században Tát számos vízimalma őrölte a környék gabonáját. Technikatörténeti érdekessége az a Nyergesújfalu felé kiépített egyenes, kísérleti jellegű betonos útszakasz, amelyen autós sebességi világrekordok születtek.
    
A település népessége az 1950-es években több mint kétszeresére növekedett, ugyanis felépült Tát-Kertváros, a dorogi bányavállalat mintatelepülése. Ezzel együtt megváltozott a népesség összetétele, a helyi, többségében sváb falusi lakosság körében megjelentek a bányavállalati alkalmazottak.
    
A 10-es út mellett fekvő település legnagyobb beruházása a folyamatos árvizek ellen 2005-ben elkészült gát, amelyet egyben elkerülő útként is használnak. A Duna-parton végighúzódó település műemlék jellegű épülete egy klasszicista magtár, és figyelmet érdemel a XIX. század második felében emelt Szentháromság-kápolnája.