"A Szent István-kápolna és a Studiolóban található reneszánsz freskók mutatják azt, hogy a magyar nemzet a történelem folyamán mennyire Európa élén járt. Szent István az adott korban a legmodernebb államszervezetet építette ki, a freskók pedig olyan reneszánsz értéket képviselnek, ami csak Firenzéhez mérhető" - tette hozzá.
    
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva elmondta, jelenleg is folyik a kápolna és a freskók felújítása, amelyre 500 milliós pályázati támogatást nyert el a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma. A kormány a munkálatok felgyorsítását 50 millió forinttal támogatja annak érdekében, hogy karácsonyra látogatható legyen a kápolna.
    
"Szent István által a keresztény Európa része lettünk ezer esztendeje. De ez az egykor biztos sziklára alapozott Európa mára odáig süllyedt, hogy szikla helyett a relativizmus homokjára építkezik. Kezdi feladni, mi több, eltaszítani magáról az identitását jelentő alapvető keresztény értékeket" - mondta beszédében Semjén Zsolt.
    
Hozzátette: "az ateista vörös diktatúra rabságában sínylődő ország végre önmagára talált, és egy keresztény ihletettségű alkotmányt hozott létre. Hitvallók és vértanúk sorának hála, nem veszett oda Szent István öröksége."
    
A Studiolo Vitéz János egykori esztergomi érsek, Mátyás király nevelőjének dolgozószobája volt Esztergomban, és az erények freskójáról ismert, amely a keresztény teológia négy sarkalatos erényét - az okosságot, az erősséget, a mértékletességet és az igazságosságot - allegorikus nőalakokként ábrázolja. Az 1595-ös török ostrom után a helyiséget földdel töltötték fel, ezzel évszázadokra elfedték a freskókat.
    
A dolgozószobát először 1934-ben restaurálták, akkor vasbeton mennyezettel fedték be, amely folyamatosan beázott. Wierdl Zsuzsanna restaurátor 2000-ben kapott megbízást a freskók újabb restaurálására. 2007 júniusában Rómában, a Római Magyar Akadémián Hiller István akkori miniszter jelentette be, hogy a négy erény közül a Mértékletesség egészalakos freskóját valószínűleg Botticelli készítette.
    
A freskó alkotójának személye ma is megosztja a művészettörténészeket, és csak kis részük fogadja el Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária művészettörténész kutatási eredményeit. A firenzei archívumokban való kutatás kimutatta, hogy Botticelli egy időben Itálián kívül tartózkodott, ekkor elkészíthette a falfestményt.
    
A dolgozószoba 2009 májusában Európai Örökség címet kapott, ekkor avatták fel a vármúzeum udvarán Vitéz János emléktábláját, és megtekinthető volt a már restaurált Mértékletesség alakja. A Studiolo melletti kettős kapu termében a már elkészült falképtöredékes kövekből kiállítás nyílt.