A városrész vezetője, a Fidesz országgyűlési képviselője erről kedden beszélt, amikor részt vett a VIII. kerületi Golgota téren annak a hétméteres kettős fakeresztnek a felszentelésén, amellyel szavai szerint Szent István államszervezői nagysága előtt kívánt a helyi önkormányzat fejet hajtani.
A polgármester arra utalva, hogy a fakereszt helyén a 19. század végén közadakozásból felépített kápolnát a kommunista rezsim parancsára 1971-ben felrobbantották, azt hangoztatta: "felrobbantani csak a falakat lehet, az Istent, a hitet, a hazát, államalapító Szent István örökségét soha".
Kocsis Máté arról beszélt, hogy a szocializmus éveiben a kápolnához hasonlóan le akarták rombolni a magyarok szimbólumait, ezért lett az államalapító Szent István királyból "király", az államalapításból pedig a sztálinista alkotmány ünnepe.
Emlékeztetett arra is, még 1990 után is megfeledkeztek arról, hogy Józsefvárosban nincs egy olyan "szimbolikus és szakrális hely", ahol a közösség méltóképpen ünnepelhetné az államalapítás ünnepét. Jelezte: mostantól a Golgota tér ad majd helyet az augusztus 20-ai ünnepségeknek.
A polgármester szerint újra meg kell teremteni az emlékezés közösségi helyeit, ahogy például korábban az 1956-os forradalomnak a Corvin közben már méltó helyet adtak. Bejelentette, jövőre újjáépítik a Horváth Mihály teret, ahol az 1848-as szabadságharcosokra fognak majd emlékezni.
Felidézte: a főváros még 1889-ben döntött arról, hogy kálváriát, illetve kápolnát állítanak fel a mai Golgota téren, ám szavai szerint akkor nem gondolhatták, mi lesz a sorsa a 20. században. Kocsis Máté azt mondta, hisz abban, hogy már nem jöhet vissza olyan kor, amelyben a most felállított kettős keresztet felrobbanthatják.
A Golgota tér közepén egy talapzatra felállított, hét méter magas kettős kereszt - az ország címerében is megjelenő történelmi szimbólum - Mihály Gábor szobrászművész alkotása.
Az ünnepi műsorral egybekötött rendezvényen megáldották a fakeresztet, majd a városrész önkormányzata nevében koszorút helyeztek el annak talapzatánál.