Meg kell alkotni a közigazgatás teljesítményéről valós módon számot adó mérőmutatót, hogy meg tudjuk mondani, ez a szféra a társadalom szempontjából nézve milyen mértékben végez hasznos munkát - hangsúlyozta Bíró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Atlanti Tanács keddi budapesti rendezvényén.
   
Az államtitkár a Versenyképesek-e a rangsorok avagy mit mutat a jó állam index? című konferencián kiemelte: nem elegendő, ha ismerjük a gazdaság teljesítményének mutatatóit vagy Magyarország helyezését a korrupciós ranglistán, mert emellett komplex módon szükséges foglalkozni az állam teljesítményével, hogy annak működéséről tiszta képet kapjunk.
   
Bíró Marcell utalt arra: a jó állam index mérőszámok összessége kell, hogy legyen, a tudomány azonban mindezidáig adós maradt egy általánosan elfogadott, az állam teljesítményének egészét mérni képes mutatóval.
   
Rámutatott: a közigazgatás belenyugodott abba, hogy a mutatók aktuális alakulása mindig alkalmat ad az eredmények többféle értelmezésére, s ebben partnerre talált a politikusokban is. Mint mondta, egy külső szemlélő aligha ismerheti és értheti meg azokat a belső problémákat, amelyekkel nap mint nap szembe kell nézni a közigazgatásban.
   
Hozzátette: az állam számos új ismerettel lett gazdagabb a közigazgatás átszervezésével, s ezzel a társadalmi, gazdasági folyamatok egyik alakítójává vált. Az államtitkár megemlítette, hogy az angolszász és a skandináv államok élen járnak a jó kormányzással foglalkozó mérőszámok megalkotásában, ezen a téren pedig több forrásra is támaszkodhatnak.
   
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Magyar Atlanti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a tudásiparnak hihetetlen szerepe van abban, hogy a világ fejlődjön.
   
Megjegyezte: a 20. század egyik jellemzője a szellemi tőke megerősödése, s az emberi gondolkodás eredménye, hogy képesek vagyunk olyan termékeket előállítani, amelyek felgyorsítják a fejlődést. Ez azonban etikai kérdéseket vet fel, ugyanis a technika exponenciálisan, a morál viszont legfeljebb lineárisan fejlődött - fűzte hozzá.
   
Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy egy ország állapotát a nemzeti össztermék mellett az úgynevezett nemzeti összközérzet mutatója is jellemzi. A mai kor legnagyobb kihívásának nevezte, hogy milyen szintű szellemi tőkével rendelkezik egy-egy állam, az innováció és a felsőoktatás terén pedig Magyarország nemzetközi összehasonlításban szerinte aránylag jól áll.