Wittner Mária arról beszélt, kevesen tudják, hogy a börtönben „nagyon kemény munkát végeztek az elítéltek, ráadásul fillérekért, ugyanakkor, amikor elérkezett a nyugdíjba menetel időszaka, ezeket az éveket nem számolták bele a nyugdíjukba, sőt a börtön előtt ledolgozott éveket sem”. Ha valaki letöltötte az öt évet, elölről kezdhette építeni a nyugdíját – fogalmazott a kormánypárti politikus.

A képviselő elmondta, 1991-ben, az Antall-kormány rendelkezéseinek értelmében az elítéltek nyugdíját a letöltött börtönévek után egy meghatározott összeggel egészítették ki. Ez az első évre vonatkozóan 500 forint volt, a második, harmadik, negyedik, ötödik évre vonatkozóan 300 forint, azt követően minden további évre pedig 250 forint pluszt jelentett. Wittner Mária kifejtette, 1987-ben, amikor gerincbetegsége miatt leszázalékolták, családi pótlékkal együtt 2800 forint volt a nyugdíja. Hozzátette, amikor eljött a rendszerváltás időszaka és megszüntették a Munkásőrséget, a szervezetben szolgálatot teljesítők 45 éves korukban elmehettek nyugdíjba, 30.000 forint kiegészítéssel.

Wittner Mária úgy folytatta, a kommunizmus áldozatainak nyugdíja egészen 2008-ig folyamatosan emelkedett, amíg a Gyurcsány-kormány meg nem vonta tőlük a támogatást. „Innentől kezdve stagnál az áldozatok nyugdíja” – jegyezte meg a fideszes képviselő. Úgy fogalmazott, miután a jelenlegi kabinet 2010-ben „egy lepusztult országot vett át”, megértették, hogy nem az lesz az első lépés, amit meg fog lépni kormány, hogy a kommunizmus áldozatainak nyugdíját kompenzálja, hiszen - mint mondta – „óriási adósság szakadt az ország nyakába” .

Wittner Mária az előző gondolathoz kapcsolódóan hozzátette, a kormány tavalyi rendelkezésének megfelelően az idén 50 százalékkal emelkedett az áldozatok nyugdíja, „valamennyire kompenzálva az elmúlt éveket” és sor került arra, hogy „felülvizsgálják azokat a pénzeket, amiket az előző rendszer működtetői kaptak meg jutalomból”.

A fideszes képviselő úgy fogalmazott, „talán most érkezett el az idő, hogy valóban egy valamire való rendszerváltás lesz, és végül a kommunizmus áldozatai is megkapják azt, ami a megélhetésükhöz szükséges”. Itt van az az idő, amikor igazságot kell szolgáltatni az áldozatoknak”. Eddig az történt, hogy az áldozatok sokkal rosszabbul éltek, mint azok, akik működtetői voltak a kommunista rendszernek – tette hozzá Wittner Mária, aki úgy fogalmazott, "meg kell köszönnünk a kormánynak azt, hogy legalább életük legvégső szakaszában a kommunizmus áldozatai talán egy emberibb életformát tudnak élni."

A kormánypárti képviselő felidézte, amikor a Horn-kormány 1994-ben tárgyalt az 56-os szervezetekkel, akkor ő megjegyezte, hogy „nemcsak az 56-osok nyugdíjáról van szó, hanem az egész nyugdíjas társadalomról”. Kétszer építették fel az emberek a romokból az országot. Morálisan joguk van egy tisztességes megélhetést biztosító nyugdíjhoz öregkorukra. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb el fog következni az az időszak, amikor már a normál nyugdíjasoknak is eléri azt a szintet a nyugdíjuk, amiből tisztességgel meg fognak tudni élni – zárta szavait Wittner Mária.

Rétvári: Megmutatkozott a kormány megbecsülése

Rétvári Bence arról beszélt, a rendszerváltáskor az elnyomók és az áldozatok számára megítélt juttatások között „óriási volt a különbség”. Óriási többletjuttatásai, előjogai, nyugdíjai voltak az előző, kommunista rendszer működtetőinek. Ez a kormányzat éppen ezért, amint gazdasági lehetőségei engedték, igyekezett ezen valamelyest csökkenteni – jelentette ki a kormánypárti politikus.

Az államtitkár felidézte, 2008. november 1-jén növelték utoljára a kommunizmus idején meghurcoltak nyugdíjkiegészítését, amit a Gyurcsány-kormány utolsó éve és a Bajnai-kormány „befagyasztott”. Ezt - mint mondta – a mostani kormányzat több lépcsőben orvosolta. Rétvári Bence kifejtette, első lépésben megemelték a különböző, tartós szabadságvesztés esetén járó nyugdíjkiegészítéseket; 50 százalékkal az idén, és jövőre további 50 százalékkal. Hozzátette, ezeket a juttatásokat igyekeztek visszamenőleg kifizetni, így az állam 2013-ban összesen 2.5 milliárd, jövőre pedig 3.5 milliárd plusz forrást juttat az áldozatoknak.

Rétvári Bence úgy folytatta, arra törekedtek, hogy a politikai rehabilitáltak szélesebb körében is minél nagyobb emeléseket tudjanak végrehajtani, „ugyanis ez volt az a kör, ahol az előző években elmaradtak a nyugdíjemelések”. A 45 és 63 között elítéltek, az 56-os forradalom után elítéltek és a személyes szabadságuktól megfosztottak esetében a minimális napi tételeket 16.2 százalékkal emeltük aszerint, mintha az előző években is a normál nyugdíjemelkedés mértékében emelték volna. Ez összesen 1.5 milliárd forint pluszjuttatást jelent az idén – mondta az államtitkár.

Rétvári Bence kitért rá, a kormány felállított egy ötfős szakértői bizottságot, amely felülvizsgálta a különböző kitüntetések alapján járó kommunista nyugdíjpótlékok ügyét; elkészítette azok listáját, akik nem valódi érdemük, hanem párthűségük, vagy vezetői tevékenységük miatt, az 56-os forradalom leverésében végzett tevékenység, vagy titkosszolgálati tevékenység alapján kapták a nyugdíjkiegészítéseket. Ezen emberek esetében augusztus 1-jétől nem folyósítjuk ezt a pótlékot, ugyanakkor jogorvoslati lehetőséget biztosítottunk mindenkinek - mondta Rétvári.

Az elmúlt három évben mind szimbolikusan, mind anyagilag megmutatkozott a kormány megbecsülése a kommunista időszak idején a szabadságért küzdő és akár az életüket is áldozó emberek irányában. Amit az előző, Gyurcsány-Bajnai kormányban nem adtak meg ezeknek az embereknek, igyekeztünk részben pótolni – zárta szavait Rétvári Bence.