Kész tényként veszi Kövér László, a magyar törvényhozás elnöke, hogy a 2014-es parlamenti választásokon a baloldali ellenzék egységesen lép fel. Mint a Vasárnapi újságban hozzátette, ebbe a körbe nem számítja bele az LMP-t, amely valószínű, önállóan indul, de az Együtt 2014 és az MSZP nem engedhetik meg maguknak, hogy egymás esélyeit rontva külön szálljanak versenybe. Megjegyezte: ha nagyon cinikusan akarna foglalkozni, akkor azt mondaná, hagyján, hogy maguknak nem engedhetik meg, de a megbízóik sem engedik meg nekik ezt a luxust. „Tehát igenis, rá lesznek kényszerítve – ha józan belátásukból nem, akkor külső erő, a finanszírozóik erejével arra, hogy valamilyen kompromisszumot kössenek azokban a személyi kérdésekben, amelyeket a különböző személyi ambíciók mellett azért a relatíve különböző értékrend és program is eredményez” – mondta Kövér László.

 Még az MSZP-nél is van rosszabb

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, dacára annak, hogy semmilyen szimpátiát nem táplál az MSZP és a párt elnöke, Mesterházy Attila iránt, de még ezzel együtt sem szeretne egyenlőségjelet tenni az szocialisták valamint az SZDSZ szellemi örökébe lépett Együtt 2014 között, mint ahogy Mesterházy Attila és Bajnai Gordon között sem.  „Tehát van az MSZP-nél még rosszabb is. Ez az SZDSZ volt, amely közjogi értelemben, hivatalosan kimúlt, vagy kimúló félben van éppen, de azért azt az űrt, amit maga mögött hagyott, azt sajnálatos módon van jelentkező, aki be akarja tölteni” – mondta Kövér László a Kossuth Rádió műsorában.

Már csak finomhangolás kell, de zajos lesz a félév

A politikus arról is beszélt, úgy látja, zajos lesz a kampányidőszakba csúszó következő félév a parlamentben, bár ami a törvényhozást illeti, az alapvető kérdések eldőltek, a képviselők előtt nincsenek már az elmúlt három évben elvégzettekhez mérhető feladatok. Megvan az Alaptörvény, sarkalatos törvényeket módosítottak, vagy újakat fogadtak el, átalakították a közigazgatást, az egészségügyi rendszert, a munka világát, a közoktatást, „tulajdonképpen mindent”, mivel a dolgok abban a mederben nem folyhattak tovább, mint 2010-ig.

Most már tehát csak a finomhangolás időszaka van vissza, az ellenzék mozgásából is látható azonban hogy zajos lesz ez a periódus.  Az ellenzék megpróbálja kihasználni azokat a hibákat, mulasztásokat vagy éppenséggel azokat az objektív nehézségeket, amelyeket a már említett nagy rendszerek átalakítása kapcsán „elkövettünk, vagy amelyek az átalakítással jártak”.  Az ellenzék igyekszik majd úgy bemutatni az elmúlt éveket, hogy a reformok nemhogy sikertelenek voltak, hanem kifejezetten károsak is. Ez a kampány most épp gőzerővel zajlik az oktatási rendszer tekintetében. „Mi mást is tehetnének szegények, ha 30-tól 60 százalékig terjedő nagyságrendben emeljük a pedagógusok bérét”, az ellenzék úgy érzi azt kell mondania, hogy az emelés nem is annyi, amennyi, és amúgy is romokban hever a közoktatás – mondta Kövér László.

Románia korábban komolyabb nemzetpolitikia eredményeket ért el

Az Országgyűlés elnöke, annak kapcsán, hogy a szentendrei Pap-szigeten 25. alkalommal, találkozhattak a Rákóczi Szövetség táborában Prágától Bukarestig a különböző egyetemi városok magyar diákszervezeteinek fiatal értelmiségijei, a nemzetpolitikáról is nyilatkozott a Vasárnapi újságnak. Hangsúlyozta, a rendszerváltó politikai eliten belüli komoly nézetkülönbségek, amelyek az idők folyamán ellenségeskedéssé fajultak, jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a tágabban vett nemzetpolitikát tekintve nem tudott olyan sikeres lenni a rendszerváltozás folyamatában, mint amely adottságaiból, lehetőségeiből következett volna. Például Románia, a szűkebb értelemben vett nemzetpolitikába is komolyabb eredményeket ért el: a szomszédos államon belül – de Szlovákiában és Szerbiában is – van egy világos konszenzus, hogy a trianoni békeszerződéssel megszerzett területeket etnikailag homogenizálni kell, az ottani magyar etnikumot meg kell szüntetni.

Példanélküli megosztottság

Kövér László hozzátette, a relatív sikertelenség egyik oka a jelenlegi Magyarország területén élő tízmillió ember tekintetében is az az értékrendbeli, ideológiai megosztottság, amit a volt szocialista táboron belül a magyar politikai elit egyedül mondhat a magáénak. Ennek a meghaladást tette lehetővé a szavazók által a Fidesz-KDNP számára 2010-ben biztosított kétharmados többség. Ez eredményezte, hogy olyan áttörést jelentő döntéseket tudtak meghozni a szűkebben vett nemzetpolitikában, amelyekre korábban gondolni sem mertek. Mára a nemzetegyesítés közjogi értelemben tulajdonképpen befejeződött azzal, hogy az állampolgárság összekapcsolódott a szavazati joggal – tette hozzá a Vasárnapi újságban Kövér László.

Egy kellemetlen élménnyel szegényebben

A Kossuth Rádió műsorában a politikus, kérdésre válaszolva, nyilatkozott az István, a király új színpadi változatáról is. Hangsúlyozta: a rockopera Alföldi Róbert-féle rendezését nem látta, csak a műről szóló írások egy részét volt alkalma elolvasni, ezért nem szeretne állást foglalni. „Maradjunk annyiban, hogy nekem az István, a király eredeti verziója az, ami a nemzeti kultúránk kitörölhetetlen részét képezi. Azt a frenetikus hatást, amit ez akkor elért – aztán később, amikor ezt Csíksomlyón újból előadták, akkor először ott tulajdonképpen szintén először elért – én ezt az eredményt Szörényi Leventének és Bródy Jánosnak akkor is az érdeméül tudom be, hogy ha most, urambocsá, igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy azért ezzel az újabb István, a királlyal majdnem sikerült ezt zárójelbe helyezni. Én miután nem láttam ezt az előadást, szerencsére ebben az értelemben szegényebb vagyok egy kellemetlen élménnyel” – fogalmazott a Vasárnapi újságban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.