Lázár János elmondta: a közüzemi díjakat még a fűtési szezon kezdete előtt újabb 10 százalékkal kell mérsékelni. Meg kell vizsgálni az eddigi rezsicsökkentések tapasztalatait is, hiszen voltak olyan szolgáltatók, amelyek megpróbálták becsapni a fogyasztókat, és nem vagy nem megfelelően hajtották végre a díjak mérséklését - tette hozzá a politikus.
Lázár János példaként a távhőszolgáltató cégeket említette, amelyekre összességében 560 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztóvédelem.
   
Az államtitkár szerint egy ember életét három kérdés határozza meg ma Magyarországon: mi lesz a devizahitelével, be tudja-e fizetni a rezsit és mennyibe kerülnek az alapvető élelmiszerek. Rendezni kell mintegy 500 ezer devizahiteles család sorsát még az év végéig. A kormány ezzel a kérdéssel minden ülésén foglalkozik - közölte Lázár János, hozzátéve: reméli, rövid időn belül érdemi megoldás születik.
 
Az ország működéséhez az adóbevételekre szükség van, azonban világos, ha az alapvető húsáru megvásárlása problémát jelent az emberek egy részének, akkor a kormánynak mérlegelnie kell a forgalmi adó csökkentését - mondta a politikus. A kormányfő ezért arra kérte a vidékfejlesztési, illetve a nemzetgazdasági minisztert, vizsgálják meg, hogy az alapvető húsáruk - a csirke- és disznóhús – forgalmi adójának csökkentése milyen gazdasági és szociális következményekkel járna. A vidékfejlesztési minisztérium beszámolója már megszületett, a nemzetgazdasági tárca javaslata készül. A kormány e témával a következő hónapokban folyamatosan foglalkozni fog - tudatta Lázár János.

Uniós támogatások: Lázár János kemény tárgyalásokra számít

A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését, közölte: ebben a minőségében szeptember 9-én találkozik először Johannes Hahnnal, az EU regionális politikáért felelős biztosával. Az unió a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarországon folyó tizenöt operatív program közül tizenhármat kifogásol. A támadások középpontjában a „mérnök-ügy” áll, vagyis az, hogy 2007 óta - kormányoktól függetlenül - a beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátását magyar mérnöki kamarai regisztrációhoz kötötték - közölte az államtitkár.
   
Az emiatt kiszabható bírság mértéke elérheti az érintett fejlesztések beruházási támogatásának 25 százalékát, ami összességében több száz milliárd forintos kiesést jelenthet az ország számára. Lázár János szerint eredmény lenne, ha a büntetés arányát sikerülne 10 százalék alá szorítani. A költségvetési ciklusban az ország 8200 milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel, ennek 95 százalékáról már döntés született. Sajnálatos módon számos olyan program van - szennyvízberuházások, egészségügyi fejlesztések, vállalkozások projektjei -, amelyek lassan haladnak - mondta a politikus.
   
Ha nem sikerül felgyorsítani a folyamatot, 500-600 milliárd forintos veszteség érheti az országot. Lázár János ezért felelős viselkedést vár el az érintett vállalkozásoktól, mint mondta, ha nincs meg a fejlesztéshez szükséges önerejük, jelezniük kell, hogy még idejében új nyerteseket lehessen találni. Önkormányzatok esetében is vannak olyan támogatott szennyvíz-, ívóvíz- és hulladékgazdálkodási beruházások, amelyek lassan haladnak. Ha a települések nem tudnak előrelépést elérni, az állam visszaveszi e projektek lebonyolítását - mondta a kormánybiztos.  Hozzátette: országosan akár százas nagyságrendben is lehetnek olyan fejlesztések, amelyek a Belügyminisztériumhoz vagy más tárcához kerülhetnek. Ahhoz hogy az 500-600 milliárdos veszteség 100 milliárd forint alá csökkenjen - ez a teljes forrás nagyságához viszonyítva már nemzetközi összehasonlításban is versenyképes arány lenne - a brüsszeli támogatást is el kell nyerni - hangsúlyozta az államtitkár.