Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja az ülést követően elmondta: várják a BM-munkacsoport jelentését, amely választ adhat azokra a feltételezésekre, melyek szerint a romagyilkosságok ügyében nem mindenki került a vádlottak padjára. Így megnyugtatóan rendeződhet a gyilkosságsorozat felderítése és tisztábban láthat mindenki, nem csupán azok, akik C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen estek át - tette hozzá.
   
Arra az újságírói kérdésre, hogy történtek-e lépések a romagyilkosságokkal kapcsolatos albizottság felállítására, a fideszes politikus annyit mondott: magánvéleménye szerint a nemzetbiztonsági bizottság alkalmas egy ilyen vizsgálat lefolytatására, ezért nem szükséges albizottságot létrehozni.
   
Vadai Ágnes nem segíti, hanem hátráltatja a munkát

Annak kapcsán, hogy testület többsége a korábbi gyakorlattól eltérően nem támogatta, hogy Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő, a DK politikusa, a bizottság volt tagja részt vegyen az ülésen, Kocsis Máté elmondta: az a tapasztalat, hogy Vadai Ágnes nem segíti, hanem hátráltatja a munkát, személyeskedik. Példa erre, hogy a Portik-Laborc bizottság ülése kapcsán félretájékoztatta a közvéleményt és lejáratta a titkosszolgálatokat. Több felelősséggel jár ez a munka, mint amivel Vadai Ágnes rendelkezik - közölte.
   
Kocsis Máté azt is kifogásolta, hogy Vadai Ágnes annak a Gyurcsány Ferencnek a párttársa, aki a romák elleni gyilkosságsorozat idején miniszterelnök volt. Hozzáfűzte: márpedig jól működő kormány, jól működő titkosszolgálat alatt mindez nem történhetett volna meg. Hozzátette: alkalmatlan volt a kormány, alkalmatlan volt a titkosszolgálat, és "balfékek vezették az akkori minisztériumot". Potens titkosszolgálat és potens kormány mellett egy ilyen ügy nem történik meg - jelentett ki a fideszes politikus.

A munka befejezését követően teljesen megismerheti a részleteket a nyilvánosság

A BM-ben két hete kezdte meg munkáját az a munkacsoport, amely a romagyilkossággal kapcsolatos minden, a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet. Pintér Sándor belügyminiszter a napokban azt nyilatkozta: a munka befejezését követően teljesen megismerheti a részleteket a nyilvánosság.
   
A Honvédelmi Minisztérium augusztusban azt közölte: a romagyilkosságok ügyében súlyosan mulasztások történtek a KBH-nál. A titkosszolgálati vezetők eltitkolták a KBH titkos kapcsolatát Cs. Istvánnal, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is. A katonai főügyész korábban azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget.
   
A vizsgálatot támogatta az LMP és a Jobbik is

A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Mivel az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolították a KBH éléről, kizárólag a Cs. István kapcsolatban álló H. Ernő KBH-s tiszt ellen indítottak eljárást, és az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.
   
A KBH romagyilkosságokkal kapcsolatos tevékenységének vizsgálatát Gulyás József volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel. Szerinte fontos megvizsgálni többek között, hogy Cs. Istvánról mit írt le tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a támadásokban érintett lehetett. A vizsgálatot támogatta az LMP és a Jobbik is.
   
A Központi Nyomozó Főügyészség kiemelten kezeli az ügyet

A bírósági eljárásban kiderült az is, hogy a támadássorozat másodrendű vádlottja, K. István titkosszolgálati megfigyelés alatt állt, amikor a vád szerint két társával már romák elleni támadásokat hajtott végre Galgagyörkön és a Piricsén. A napokban a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy újabb, katonai büntetőeljárás indult a romagyilkosságokkal összefüggésben, melyet a Központi Nyomozó Főügyészség kiemelt ügyként kezel.
   
A romagyilkosságok miatt K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytiglanra, Cs. Istvánt pedig tizenhárom év fegyházra ítélte első fokon, nem jogerősen a Budapest Környéki Törvényszék augusztus 6-án. A 2008-2009-ben elkövetett támadásokban összesen hat ember halt meg, kettő pedig maradandó sérüléseket szenvedett.