A Debreceni Törvényszék júliusban úgy döntött, hogy nem tekinthetnek be a volt titkosszolgálati vezetők perében keletkezett iratokba az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt kérte, hogy a bizottság tagjai betekinthessenek a Galambos Lajos és társai ellen kémkedés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás iratainak másolatába.
    
A Debreceni Törvényszék elnöke, Kahler Ilona a parlamenti bizottság elnökéhez írt válaszlevelében kifejtette, hogy folyamatban lévő büntetőügy irataiba a büntetőeljárási törvény által feljogosítottak tekinthetnek be. A törvényben felsoroltakon kívül az eljárásról annak adható felvilágosítás, "akinek az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik".
    
Ez a törvény nevesíti a parlamenti ellenőrzés eszközeit is, és ezek között "nem szerepel folyamatban lévő büntetőügy iratainak betekintés végett történő megküldése". A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény sem teremt alapot a betekintésre - áll a válaszlevélben.
    
Az Országgyűlésről szóló törvény pedig azt rögzíti, hogy az országgyűlési bizottságok nem vizsgálhatnak olyan ügyet, amely "folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya" - írta a törvényszéki elnök.
    
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa július 5-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért ugyancsak 2 év 10 hónap börtönre ítélte.
    
Laborc Sándor volt NBH-főigazgató kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentették. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.