A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló, még 1979-ben elfogadott törvényerejű rendeletet felváltani hivatott új törvény célja az elítéltek társadalomba való visszailleszkedésének segítése, hatékonyabb oktatása, foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása, a nyáron életbe lépett új büntető törvénykönyvhöz illeszkedés biztosítása és a megfelelés a nemzetközi kötelezettségeknek.
   
Újdonság, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának hagyományos alapelvei, a törvényesség, a fokozatosság és a normalizáció mellé új, a jelenlegi társadalmi helyzetre reagáló alapelvek is bekerültek, így például a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus, az egyéni aktivitás és egyéniesítés.
   
A tervezett új bv törvény bevezeti az elítéltek besorolásánál a fokozatos végrehajtást segítő, egyéniesítést lehetővé tevő rendszert. Ennek lényege, hogy a befogadáskor felmérik az elítélt személyi, társadalmi hátterét, egészségi, pszichés állapotát, intelligenciáját és biztonsági kockázati szintjét, majd a folyamatos vizsgálatokkal elősegítik a visszailleszkedést a társadalomba. Ennek a feladatnak az ellátására létrehoznak egy új intézményt, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetet.
   
A törvénytervezet részletesen szabályozza az elítéltek szabadulásra felkészítését és a társadalomba visszailleszkedését elősegítő kábítószer-prevenciós, illetve szenvedélybetegségeket kezelő programokat, szakképzést. Létrejön továbbá az úgynevezett reintegrációs őrizet, amely a tervek szerint akkor alkalmazható, ha az első alkalommal szabadságvesztésre ítélt, aki öt évnél nem hosszabb tartamú fogház- vagy börtönbüntetését tölti, vállalja, hogy szabadulása előtt legfeljebb hat hónappal a bv bíró engedélye alapján egy kijelölt lakásba távozik, amelyet csak meghatározott esetekben és célból hagyhat el. Tevékenységét a hatóságok elektronikus távfelügyeleti eszközökkel folyamatosan nyomon követik, és bizonyos szabályok megszegése esetén a bv bíró visszahelyezheti a bv intézetbe az elítéltet.
   
A törvénytervezet újraszabályozza a fogvatartottak kapcsolattartását és a fogva tartás során felmerült költségek megtérítésének kötelezettségét. Például a jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés vagy fegyelmi ügyekben okozott sérülések miatti költségeket, ugyanúgy, mint az iratok nyomtatásához, másolásához vagy továbbításához kapcsolódó kiadásokat. A tervezet megszünteti a fogvatartottak ingyenes kondicionálóterem-használatát, és kötelezővé teszi bizonyos többletszolgáltatások, például merülőforraló, hűtőszekrény, televízió ellenértékének megtérítését.
   
A tervezet rögzíti azt is, hogy a fogvatartottak által végzett termelőmunka szervezésénél törekedni kell arra, hogy a börtönök önellátók és részben önfenntartók legyenek. A közigazgatási és igazságügyi miniszter, illetve a belügyminiszter által előkészített új bv törvény tervezetéhez szeptember 27-ig lehet észrevételeket tenni, az új törvény 2014 végén léphet életbe.