Kósa Lajos a kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladatának az önkormányzatok adósságkonszolidációját nevezte, mivel – mint mondta – az adósság szintje már a helyhatóságok működését veszélyeztette. Kitért rá, az adósságkonszolidáció több lépésben történt, és jelenleg is zajlik, hiszen „ez egy olyan küzdelem, amit nem lehet gyorsan megnyerni”.

A fideszes politikus felidézte, az adósságkonszolidáció első lépéseként az állam teljesen átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát, majd az ötezer lakos alatti települések adósságát, az ötezer lakos felettiekét pedig 40-70 százalékban. Kósa Lajos ehhez kapcsolódóan megjegyezte, a 2013-as központi költségvetésről szóló törvény 72. paragrafusa értelmében lehetővé tették, hogy amennyiben az 5000 fő feletti önkormányzatok megmaradt adósságának hét százalékát - hitelszerződésenként - a finanszírozó bank befizeti a központi költségvetésbe, az önkormányzattól a teljes tartozási összeget átvállalta volna az állam.

Debrecen fideszes polgármestere arról beszélt, a törvényalkotók szándéka egyértelműen az volt, hogy a jelen helyzetben a központi költségvetés sokkal jobb adósnak minősül, mint az önkormányzatok, tehát, ha egy jobb adós lép a rosszabb adós helyébe, akkor a banküzemtani szabályok szerint a pénzintézet jobban jár. Kósa Lajos elmondta, az elmúlt időszakban az általa vezetett szervezet is folytatott tárgyalásokat a finanszírozó bankokkal, akik arra az álláspontra helyezkedtek, hogy kizárólag akkor hajlandóak elfogadni az említett konstrukciót, ha az adott önkormányzat fizeti ki helyettük a hét százalékot. Kósa Lajos megjegyezte, szeptember végéig lehetett volna élni ezzel a lehetőséggel, de nem tudnak olyan esetről, hogy valamely bank jelezte volna, hogy befizetné a hét százalékot.

A kormánypárti honatya úgy folytatta, ennek hatására az MJVSZ megbeszélést folytatott a kialakult helyzetről a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), melynek eredményeképpen szeptember 7-én a kormány benyújtotta a 2013-as központi költségvetés módosítására vonatkozó javaslatát. Ebben a javaslatban a 72. paragrafus módosítása szerepel, magyarul a kormány arra tett javaslatot, hogy ezt az adósságkonszolidációs eszközt lezárja. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok számára, ha ezt a parlament elfogadja, semmilyen további adósságkonszolidációs út nem járható – fogalmazott Kósa Lajos. Mint mondta, ezzel az érintett önkormányzatokat képviselő szervezetek, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ), a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) és az MJVSZ is egyetértett, azzal a kikötéssel, hogy tárgyalásokat kell kezdeményezni a gazdasági tárcával arról, hogyan lehetne egyéb úton rendezni az önkormányzatok még meglévő adósságát, hogy 2014-re az önkormányzati rendszer adósságkonszolidációja lezáruljon.

Azt gondolom, ezt a kaput be kell csukni. A bankok nem voltak hajlandóak a felkínált lehetőséggel élni, az ő javaslatuk ellentétes lett volna a törvényalkotók szándékával. A magam részéről azt fogom kérni mindenkitől, támogassa azt, hogy lezárjuk ezt a lehetőséget, egyúttal kezdjük meg a tárgyalást az NGM-mel és november végéig dolgozzunk ki egy másik adósságkonszolidációs megoldást – hangsúlyozta Debrecen polgármestere.

A városvezető hozzátette, mindezt azért tartják fontosnak, mert kezdődik a következő európai hétéves fejlesztési ciklus, és ha a múltból örökölt adósság benne marad a rendszerben, akkor veszélybe kerülhet az uniós fejlesztési programok megvalósítása, mert az esetleges önrészt nem tudják kifizetni az önkormányzatok.